Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Közlemények - JURIJ NY. ALEKSZEJEV: A szabadtéri néprajzi múzeumok szervezésének néhány elve Ukrajnában

4. kép. Lakóház a Kárpát tájegységben tumokkal és néprajzi tárgyakkal egészítik ki a már látható tájegységeket, és folyik a múzeum új kiállítási egységeit — munkástelepet és a régi orosz építészetet bemutató egység — előkészítő tudományos kutató- és tervezőmunka. A tervek szerint a munkástelep a lakó- és munkahelyek jellegzetes típusait, a munkásosztály munka- és létfeltételeit idézi majd fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megelőző időből. A kiállítás alapját Ukrajna különböző ipari központjaiból származó épületek képezik a forradalom előtti időszakból: lesz itt bérkaszárnya, barakk, félig vagy teljesen a földbesüllyesztett földkunyhó, prices, valamint a lóvontatású szénbánya aknája mellett meddőhányó stb. A kiállítás tükrözi majd a munkásosztály hatását a parasztságra, a forradalmi tradíciók születését és a proletariátus harcát az önkényuralommal. A régi orosz építkezés részlegében (szabadtéren és pavilonokban) a kijevi Rusz időszakból származó leleteket és a késő középkor népi építészetének emlékeit állítjuk ki. A pavilonokban a nézők elé tárt különböző rajzok, ábrák, fényképek, makettek elmélyítik ismereteinket a népi építészet forrásairól, és kitágítják a múzeum kiállításainak kronológiai határait az ősidőktől napjainkig. A múzeum látogatói már most is megismerkedhetnek egy, a 8. századból származó unikális tárggyal, a régi szlávok rituális tölgyfájával. A múzeumi állandó kiállítások mellett folyamatosan szerveznek időszakos kiállításokat is a múzeumi gyűjtemények tárgyaiból, vagy pl. mai népi mesterek alkotásaiból. A múzeum részt vesz az összszövetségi és ukrajnai tudományos konferenciákon, munkatársai tudományos tanulmányokon dolgoznak. 1984-ben szervezte a múzeum első tudományos konferenciáját az USzSzK-beli kollégákkal. A konferencián elhangzott dolgozatok téziseit ki is adták. Közismert, hogy egy múzeum tudományos értékét alapvetően gyűjteménye határozza meg, ez a tudományos kutató és közművelődési munka alapja. A múzeum néprajzi gyűjteményének tudományos jelentősége évről-évre nő. Múzeumunk gyűjteményei jelenleg 49 000 néprajzi tárgyat számlálnak, amelyeket Ukrajna legkülönbözőbb sarkaiból gyűjtöttünk össze. A gyűjtemények közül kiemelkedik a viselet- és szőttesgyűjtemény, amely közel 15 ezer tárgyat, tárgyi együttest őriz. A gyűjteményben megtalálhatók a hajadonok, a fiatal és idősebb asszonyok, valamint a férfiak ünnepi és hétköznapi, teljes öltözetei. Ezek között ingek, plahták (ukrán nők nemzeti viseletében használt pamutszőttes lepelszoknya), szőttes és varrott hosszú kendők, hosszú ingvállak, fejdíszek, lábbelik, felsőruhák (csuhák, ködmönök) vannak. A női öltözet elmaradhatatlan tartozékai voltak a különböző díszek: koralláncok, nyakláncok, lázsiások, szalagok, amelyekből a gyűjteményben több mint 500-at őriznek. A szőttes- és viseletgyűjteményben kaptak helyet a háztartáshoz tartozó különböző anyagú és rendeltetésű textilek. A parasztház bútorzatával kapcsolatosak a szőnyegek, abroszok, szőttes és varrott dísztörölközők. A mai népies öltözetek és szőttesalkotások legszebb példányai, amelyek a népi hagyomány hatása alatt születtek, Sz. Kulcsicka, A. Vereszés más híres mesterek nevéhez fűződnek. A múzeum alapgyűjteményei között, különösen jelentősek a kerámia- és üvegtárgyak, ezekből több mint 8000