Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Közlemények - JURIJ NY. ALEKSZEJEV: A szabadtéri néprajzi múzeumok szervezésének néhány elve Ukrajnában

3. kép. Görögkatolikus templom a Kárpát tájegységben kezdődik. Itt a látogató Ukrajna centrális területeinek népi építészetével, életmódjával, kultúrájának emlékeivel talál­kozik. Ezután a poltávai, polezsjei, podoliai, kárpát-uk­rajnai tájegységek következnek. Ehhez az útvonalhoz idő­vel a dél-ukrajnai tájegység is csatlakozik majd, amelynek építése folyik, és várhatóan 1986 folyamán nyílik meg. A múzeum szélmalom-gyűjteménye kiemelkedő. A borona­és zsilipéit falú, bakos és forgó fedélszékes, négy- és több­vitorlás szélmalmok a tájegységektől függetlenül, elszórtan állnak a múzeum mezőin, dombjain. Munkába belefáradt vitorláik zajosan kapaszkodnak a szélbe, és a malomkövek még mindég liszt szagot árasztanak. 1979-ben nyílt meg a múzeum új kiállítási részlege A szo­cialista falu népi építészete és életmódja címmel. Valószí­nűleg ez az első megvalósult kísérlet a szabadtéri néprajzi múzeumok hasonló tervei között. A múlt és jelen kiállítás­ban történő összekapcsolásának kísérlete még további ku­tatásokra vár. Mégis, ma már elmondhatjuk, hogy ez a múzeumi egységünk az új stílusú szertartások, ünnepek el­fogadtatásának kísérleti helyévé vált, és népszerű a láto­gatók között. Itt lépnek fel az amatőr folklóregyüttesek, amelyek új szertartásokat mutatnak be. A közelmúltban például egy lakodalom zajlott le a látogatók nagy érdek­lődése közepette. A kiállításon a népművészet mesterei is bemutatják tudásukat, gyönyörű alkotásaik a látogatók szemeláttára születnek meg agyagból, fából, fonalból, szal­mából. A szocialista falu népi építészete és életmódja tájegység az Ukrajnában 1960—1970 között létrejött sajátos falusi építészet legszebb példáit mutatja be. Ellentétben a forra­dalom előtti periódust bemutató u tájegységekkel, amelyekbe az építészeti objektumok többségét a terepről telepítették be, ebben a tájegységben új házak épültek fel — a kolhoz­tagok és a falusi értelmiség Ukrajna-szerte épült házainak prototípusai. E házak tartós építőanyaga ipari eredetű, beosztásuk változatos, magasszintű komforttal vannak ellátva, külső­és belső megjelenésük, felszereltségük esztétikus, a minden­napi élet kényelmét szolgálják. A lakóházak az építtetők megnövekedett gazdasági lehetőségeit, kulturális-szociális szükségleteik szintjét szemléltetik, és arról tanúskodnak, hogyan fejlődik tovább a nép építészete és kultúrája nap­jainkban. Az enteriőrökben a helyi ipar termékeit, valamint az iparművészek és népi ezermesterek alkotásait is elhelyez­ték. A jó minőségű bútorok, edények, szép szövetek és ru­hák, amelyek a hagyomány felhasználásával készültek, könyvek, újságok és folyóiratok, a rádió, televízió a falusi munkásemberek életének olyan reális szintjét mutatják be, amelyről a forradalom előtt a parasztság mégcsak nem is álmodhatott, de amely napjainkban a dolgozók életének megszokott normájává vált. A szocialista falu népi építészetének és életmódjának tájegysége szemléletesen demonstrálja a szocialista ukrán faluban lezajlott gyökeres változásokat, és a falusi és a vá­rosi lakosság életszínvonalának közelítésében elért ered­ményekről tanúskodik. A múzeum építése folytatódik. Évente új építészeti objek-

Next

/
Thumbnails
Contents