Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Tanulmányok - SABJÁN TIBOR: Adatok a kályhásmesterségről I. (Völcsey Lajos, Dör)
36. kép. Száradó edények Völcsey Lajos udvarán törmelékkel töltötték fel. A feltöltésre üvegcserép ágyazatot tettek, majd erre fektették a kályha aljának a burkolatát, amely téglából vagy samottból készült. Ha a kályha vegyes tüzelésű volt, akkor hamuzó nyílás került a lábba. A kályha rakásához törekes sarat használtak, mellyel az alsó perem üregeit teljesen kitöltötték, hogy az később ne füstölhessen. A peremet a láb széleire fektették, mindig a sarkoknál kezdve a munkát. Ezután következett a tűztér rakása. Az előzetesen beáztatott és szikkadni hagyott csempék ferde lapjaira kézzel kenték rá a sarat a kellő vastagságban. Elég volt a kályhaszem két szélét — az alsót és az egyik oldalsót — basározni, mert a felső oldalt egy teljes sor elkészülte után kenték be. A csempék lerakását itt is a sarkoknál kezdték, majd a közbenső szemek következtek. Egy-egy szem elhelyezése után a belső oldalát teljesen betapasztották, egészen a kerek fenéklap síkjáig. Tehát a sározás vastagsága megegyezett a csempe magasságával. Az egyes szemeket csak a sározás tartotta össze. Mint említettük újabban Völcsey Lajos gombos kályhaszemeket készít, melyeknek a hátulján lyuk van. Ezekbe vaskapcsokat helyez a csempék összefogására. Ma már a kályhák tűzterét belülről burkolják, hogy a magas hőmérséklet ne közvetlenül a csempéket érje. Erre a célra samottot vagy tetőcserepet szoktak alkalmazni. Ezekből készítik a belső füstjáratok falait is. A kályha vállát az alsó, szögletes rész elkészülte után rakják fel. Erre kerül a hengeres test, melynek a készítésmódja megegyezik az alsó részével. Felül a csempékre laposvasakat fektetnek, majd ezekre cserépborítást raknak. A cserepeket vastag sározással fedik be. A sár szélébe helyezik a csillagokat. Billenés ellen a hátsó oldalánál sárral támasztják meg. A kályha tetejének középpontjába kerül a gomb. Hogy a csillagoktól jobban lásson, egy fél tégla magassággal megemelik. Ezután következik a kályha rendbetétele. A kályhalábat törekes sárral tapasztják be, majd simítják. Meszelni csak a száradás után lehet, ezért ezt a tulajdonos végzi. A csempék hézagait először törekes sárral simítják el, majd finom agyaggal igazítják ki. Száradás után a fugákat a kályha színének megfelelő módon festik be. 37. kép. Döri vállas kályha rekonstrukciós rajza Völcsey Lajos elmondása alapján. (Újabb forma) 13. A kályha használata, fűtése A frissen rakott kályhát rögtön enyhe, szárító fűtésnek veti alá Völcsey Lajos, hogy az agyag szikkadjon. A kályha kiégetését lassan, fokozatosan kell végezni, nehogy az agyag megrepedezzen és a munkája kárba vesszen. A régi kívülfűtős kályhákban fával alig tüzeltek, mert jól elégett bennük a rőzse, a kukoricaszár és a falevél. Emlékszik arra, hogy a nagyapja ősszel összegereblyézte a környező füzesben a falevelet és hazahordta. Ebből ha kettőhárom kosárral a tűzre tett, a kályha egész nap tartotta a meleget. Olcsóságuk és gazdaságosságuk miatt kedvelték régen a kályhákat. 14. A kályha megrendelése, gyártása Cserépkályhát a módosabb parasztok csináltattak maguknak, ők tudták az árát megfizetni. Ha valakinek kályhára volt szüksége az a nyáron megrendelte a fazekas mesternél, hogy télre már készen legyen. Leggyakrabban a parasztos vállas kályhát kérték. Az édesapja megrendelés nélkül is csinált kályhákat, ezeket a környező falvakba vitte eladni : Mórichidára, Szovátra, Bodonhelyre stb. Távolabbi vidékekre nem ment el, legfeljebb néha egy-egy vásárba. 16
