Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - SABJÁN TIBOR: Adatok a kályhásmesterségről I. (Völcsey Lajos, Dör)

34. kép, A kályhakészítés eszközei 9. Szárítás, mázazás, égetés Az agyagnak, melyet Völcsey Lajos használ, száradáskori zsugorodása 12%. A soványított agyag ennél kevesebbet zsugorodik. A 21X21 cm-es belső méretű keret úgy van megválasztva, hogy száradás után a csempe oldalai éppen 20 centiméteresek legyenek. A kályhacsempék szárítása nem különbözik a többi fa­zekasáruétól, egyedüli különbség az, hogy a szemek szá­radása közben el kell végezni a derékszögbe állítás műve­letét is 12 . A megszáradt kályhacsempéket háromféleképpen készí­tették el. Egyszer égették a vörösre hagyott kályhát (tera­kotta). Ennek az égetése, berakása megegyezett a többi fa­zekasáruéval. 13 Szintén egyszer égették ki — az edényekkel együtt — a fekete kályhát is. Az égetés kényes műveletét Sergő Erzsé­bet részletesen leírta tanulmányában 14 . Kétszer égették a mázas kályhát; először vörösre égették a csempéket, majd mázazás után ismét kiégették. Dörben leginkább a zöldmázas kályhát készítették, de gyártottak kék, barna és fekete zománcos kályhákat is. A fekete és a kék máz használata csak újabban jött divatba. Völcsey Lajos ma már a hagyományos mázakat nem használja, helyettük boltban vásárolható zöld mázat alkalmaz, amely 1050 °C-on ered meg 15 . Engóbot általában nem tettek a máz alá, csak ha világo­sítani akarták a színét. A döri agyag olyan tulajdonságú, hogy nem dobja le a mázat, ha nincs alatta engób. 10. Termelékenység Manapság évente 6—7—10 kályhát is készít a mester. Régen ennél több megrendelésük volt. Egy komplett kályha elkészítése vállakkal együtt két hét, de csak nyers állapot­ban, égetés nélkül. Ehhez még hozzájön a mázazás és az égetés, mely egy-egy napot vesz igénybe. A kész kályhát ellenőrizni kell, ha szükséges kiigazítani. Ezzel együtt úgy vehetjük, hogy egy kályha elkészítése három hétbe telik, természetesen a felrakást nem számítva. Korongolt szemekből 20 darabot csinál meg naponta. Egy teljes kályha 16—18 darab sarokcsempéinek az elő­állításához egy nap szükséges. Legtöbb munka a vállakkal van. Ezekből naponta csak egyet készít el. Gyorsan megy a csillagok kiszabása és a gomb korongolása is. Egy kályha felépítése általában két napot vesz igénybe. 11. A kályhák típusai, a részek elnevezései A fazekasok maguknak csak mugliból (égetetlen tégla) építették a kályhát. Ezek négyszögletesek voltak, elől mint­egy 140 cm szélesek, oldalt egy méter mélységűek. Magassá­guk 160 cm volt. Lapos tetejükön télen az edényeket szárí­tották. A parasztok a vállas kályhát szerették. Ezek régen pad­kával készültek és kívülfütősek voltak. A fal és a kályha kö­zött volt a kuckó, a gyerekek kedvenc fekvőhelye. A kályha vállán tartották a tejes fazekat, hogy a tej könnyen meg­aludjon. Itt volt a lámpa és más apróságok helye is. A váll felett a kályha hengeres volt, tetején a csillagokkal és a gombbal. Ha a kályha padka nélkül készült az alsó, fehérre meszelt részt kályhalábnak hívták. (37. kép.) Ennek a magassága 40 cm volt. Erre került az alsó szegély vagy perem, mely a kályha szögletes részét hordozta. Ha a kályha kívülfűtős volt, egyik oldala a falhoz csatlakozott, míg a belülfűtős kályhákat a faltól függetlenül építették fel. A szögletes rész szemekből és sarkokból áll, ahol a csempék kötésbe vannak rakva. A kályha alsó részét általában négy sor magasra, a szélességét négy csempe szélesre építi a mester. Tehát a szögletes rész szélessége és magassága azonos. Készített ettől eltérő nagyságú kályhát is, amely öt csempe széles volt. Az édesapja 15X15 cm-es szemekből is csinált kály­hát. Ilyenkor a kályha mérete megegyezett a nagyobb sze­mekből állókéval. A szögletes tűztéren volt a kályha válla vagy pereme, mely a hengeres rész súlyát viselte. A henger kerülete nyolc csempéből áll, a magassága három sor. Oldalai mindig párhuzamosak. Felső peremére kerül a felső szegély vagy díszítés, melyet a csillagok alkotnak. Ezekből általában keve­sebb kell, mint az alattuk levő csempékből, mivel ritkítva vannak felrakva. A kályha gombjának a helye a csillagok között van, ahol kisssé megemelt talapzaton áll. A csempék illesztésénél keletkezett hézag neve a fuga, melyet sárral eldolgoznak és befestenek. 12. A kályha rakása Régen a fazekasok maguk rakták fel saját készítésű kály­háikat, annak ellenére, hogy voltak a vidéken olvan kály­hások, akik csak kályhaépítéssel foglalkoztak. Völcsey Lajos is maga rakja a kályháit, természetesen a mai igé­nyeknek és követelményeknek megfelelően. A régi kívül­fűtős mugli- és vállas kályhák osztatlan belső terüek voltak, de ilyet már az apja se nagyon csinált. Helyettük a gazdasá­gosabb, füstjáratos kályhákat igényelték az emberek. A széntüzelés magas hőfoka megkívánta, hogy a csempék összeépítésénél új eljárásokat találjanak ki. Elsősorban a szemek összekapcsolásán kellett javítani, valamint a köz­vetlen, magas hőmérséklettől megóvni a csempéket. Az építés más mozzanatai sok hagyományos elemet tartal­maznak, ezért érdemesnek tartjuk, ha ezekre összpontosítva röviden ismertetjük a kályha rakásának munkamenetét. A kályhaláb széleit téglából falazták, közepét földdel.

Next

/
Thumbnails
Contents