Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Jósvafő község települése, műemléki együttesei és műemlékei védelme

11. kép. Lakóház (1909) felmérési rajza (Táncsics u. 3., 1954) korábbi településre is utaló) község, falu térbeli részei­nek összessége ugyanis szétválaszthatatlan. A történeti faluközpont, az újabb települések, települési nyúlvá­nyok és részek sajátos kapcsolatai mellett lényegében a falu — a község — lakosságának a legsajátosabb élet­tere, életének mindennapi színtere. Egyidejűleg — szá­mos esetben, így elsó'sorban a vizsgált területen, Agg­telek és Jósvafó községekben — az egyre növekvő', s nemzetközi jelentőségű idegenforgalom következtében is, a település műemléki jelentőségű területének a meg­felelő' gondozása és fenntartása társadalmi kötelesség is. JósvafŐ község vitathatatlanul előnyös és szép ter­mészeti környezetben fekszik. A messzi középkorra visszanyúló településtörténeti adottságok, valamint a még napjainkban is számottevő népi építészeti emlék­anyaga — népi műemlékei — alapján a község együtte­sének megfelelő megóvása és fenntartása, azaz egy fa­luméretű, általános és átfogó rekonstrukció elkerülhe­tetlenül szükséges, s ez valamennyi érdekelt és érintett szerv és intézmény együttes, gazdasági és művelődési kötelezettsége is. Ennek a nagy jelentőségű rekonstrukciós feladatnak a megfelelő elvégzéséhez, jól átgondolt szakmai és gaz­daságos, átfogó tervre, tervjavaslatra van szükség. Szinte valamennyi, de elsősorban községeinknél — fal­vainknál és a falusias településeinknél — tapasztalható tervszerűtlen fejlődés, a település korszerűtlen alaku­lása ellensúlyozására, helyrehozatalára lenne szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents