Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
Tanulmányok - GILYÉN NÁNDOR: A magyarországi lakóházak deszkaoromzatairól
5. kép. Napsugaras deszkaorom szerkezete: a) díszburkolat, b) hézagos deszkázat, c) tetőszerkezet is készültek, de igazi fénykoruk az újjáépítés utáni időre esik. A tanyákon még a századfordulón is csak a módosabb gazdák házán látható. 16 A Sárréten az 1860-as években kezdenek épülni. Faormokat találunk a Kis- és Nagykunságban, a Bácskában, Békésben, szerte az Alföldön. Elnevezése itt házvég, fürfal, fűfal vagy fürgát (a Duna—Tisza közén, de a palócoknál is), vértelek (az Alföld közepén, északi részén és a Tiszántúlon). Az ungi Tiszaháton a deszka oromfalas ház svábos végű. 17 Az Alföld északi részén, Hevesben is az 1850-es évek jelentik a kezdetet, de vannak olyan falvak, ahol csak a századfordulón jelenik meg. 18 Az északi hegy- és dombvidék vízvetos házainak deszkaormai — a korábbi szlovákiai emlékek ellenére —• mint említettük, csak a századfordulón váltak általánossá, 19 bár BAKÓ Ferenc véleménye szerint NÓVÁK bényi adatai, a faormok fejlett helyi terminológiája jóval korábbi elterjedés mellett szólnak — legalábbis ezen a környéken. 20 Csak a századforduló előtt kezdtek elterjedni a faormok, a csonkakontyos tetőkkel együtt, a FelsőTisza vidéken (11. kép). Erdélyben máig sem gyakoriak, és általában közvetlenebb városi hatásra mutatnak (12. kép). Különösen feltűnő ez a századfordulón épült kalotaszegi házakon, amelyek a hagyományos kontyos tető helyett a városi „svájci villák" cikornyás, késő eklektikus tetődíszeit utánozzák. Erdélyben elsősorban a Kis-Küküllő vidékén látjuk a hagyományos népi építészetből fejlődő csonkaormok elterjedését, amelyek a múlt századi kezdetek után századunk elején váltak általánossá. 21 A moldvai magyarságnál — a magyar nyelvterületen talán egyedülállóan — a deszkaorom gyakorlatilag ismeretlen maradt. Érdemes a faormok elterjedését a magyar nyelvterülettel szomszédos tájakon is megvizsgálni. A Vendvidéken és Burgenland déli részén a Vas és Zala megyéből ismert faormokat találjuk. 22 Már említettük röviden a szlovákok lakta Felvidéket, ahol számos és szép példát találhatunk, a Magas-Tátra környékén, Liptóban, Árvában, a Szepességben és máshol is. 23 Faormok találhatók Cseh- és Morvaországban, sőt Lengyelország déli részén. 24 Tőlünk délre és keletre viszont úgy látszik, ismeretlen. A faormok szerkezete általában igen egyszerű. A collos (24 mm vastag) deszkát a tetőszerkezet szélső szaruállásához szegezik (4. kép). Ahol a deszkákat formai vagy egyéb okból toldják — legtöbbször azért, mert irányuk változik —, mindenképpen gerenda szükséges, amihez a deszkavégeket rögzíteni lehet. Erre a célra adódik a szarufákat összekötő kakasülo, régebben az ágasfa, szükség esetén pedig kiegészítő elemeket helyeznek el a csatlakozó szaruállásban. A deszkái 1-
