Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
Tanulmányok - GILYÉN NÁNDOR: A magyarországi lakóházak deszkaoromzatairól
már hét) fűrésztelep kb. 150 ezer köbmétert dolgozott fel. 9 1898-ban a hegyvidéki kis fűrészmalmok és gőzfűrészek mellett 235 nagy fűrésztelep működött az országban. 10 A gőzfűrészek gazdaságosságát nagymértékben növelte, hogy energiatermelésre felhasználták a feldolgozott fa hulladékát. Az ipar vázolt fejlődése, a tömegtermelés következtében beállt árcsökkenés lehetővé tette, hogy a deszka felhasználása az alföldi és dombvidéki területek népi építészetében is általánossá váljék. Az oromfal lezárása természetes igény. Valószínű, hogy a helyenkint, elsősorban gazdasági épületeken látható, végein nyitott nyeregtető nem tekinthető a kialakulás kezdeti szakaszának, hiszen a középkori, egészen a XVII. századig elég gyakori, födém nélküli házban ez eleve nem volt lehetséges. Általános lehetett viszont a tapasztott sövényfalas megoldás, amelyre még ma is sok példát találhatunk. A födém elterjedése óta a tapasztás sokszor egészen vagy részben el is marad, hogy a padlás szellőzése — elsősorban az ott tárolt termények érdekében — megfelelő legyen (1. kép). Amikor a deszka a parasztság — eleinte csak módosabb rétegei — számára hozzáférhetővé vált, ugyanilyen természetes volt, hogy az oromfalon is felhasználták. Éppen ezért a faormok elterjedésével kapcsolatban nem kell feltétlenül egyes központok hatására gondolnunk, bár ezt sem zárhatjuk ki teljesen. (A jellegzetes díszítések kialakulása és elterjedése természetesen más elbírálás alá esik.) A deszka oromfal kedveitségéhez biztosan hozzájárult, hogy azt általában a tetőszerkezetet felállító mester készítette el, nem volt szükség kőműves közreműködésére. A deszka oromfalak múltját vizsgálva azt látjuk, hogy Erdélyben és Kelet-, Északkelet-Magyarországon, ahol a deszka már korábban is hozzáférhető volt, az általános tetőforma nem tette lehetővé a deszkaormok korai elterjedését. Az oromfalas nyeregtető tipikus területein, a Nagyalföldön, a Dunántúl keleti részén és a Kisalföldön viszont a deszkahiány miatt tudtak csak később elterjedni. A legrégibb deszkaormokat ezért a Felföldön és Délnyugat-Dunántúlon találjuk. A Felvidéken a füstlyukas tetőből alakuló vízvetos ormok feltehetőleg már a XVIII—XIX. században elterjedtek. Legalábbis erre mutatnak a városok régi polgárházai, só't egyházi épületei, és egy 1846-ból származó rajz (2. és 3. kép), amely a Murány völgyében 2. kép. Evangélikus fatemplom 18. sz. eleje Késmárk v. Szepes m. (Kezmarok, Csehszlovákia)
