Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - SIMÁNYI FRIGYES: Fertőszéplak faluképi rekonstrukciós terve

Hátsó szoba: az utcai szobánál szerényebb méretű és kialakítású, néhány épületben hiányzik. Kamra: a család élelmiszer-készletére szolgáló, rendszerint elég tágas helyiség padlásfeljáróval. Tornácról nyílik. Gazdasági helyiségek : egy vagy két istálló, eredetileg csehsüveg téglaboltozattal — a helyiség nagyságától függően 1, 2 vagy 3 boltmezővel — fedettek. A boltozatok megrongálódása után sok helyen poroszsüveg boltozatra vagy fagerendás födémre, szegényesebb megoldásként hevenyészett faágakból készült födémre cserélték át. Napjainkban egyre több istállót bontanak el. Tömegformálás : a beépítésnek és az alaprajznak megfelelően az épületek elnyújtott hasáb alakúak, nyeregtetővel fedettek. Utcai homlokzat: a közel 45°-os hajlású oromzatos homlokzat legjellemzőbb eleme a boltíves bejárati árkád. A boltívet tartó sarokpillér kialakítása változatos, három alaptípus különböztethető meg: - Nincs külön építészeti tagozatként kialakítva, az árkád nyílás az egységes homlokzati falsíkot töri át. - A pillér önálló építészeti tagozatként kialakított, sarkain levágott négyszög keresztmetszetű pillértörzzsel, lábazattal, gazdag profilú párkányfejezettel díszített. - Az önálló építészeti tagozatként kezelt pillér törzse egyenlő oldalú nyolcszög keresztmetszetű, lábazata, fejezete az előbbihez hasonlóan kiképzett, négyszög keresztmetszetű. Az utcai homlokzatot két ablak töri át. Az épületek egy részénél az eredeti ablakokat nagyobb méretűre cserélték a század elején. Ezzel az eredeti homlokzat aránya módosult. Az ablakok rendszerint vakolat sávval keretezettek. A homlokzatok általában vakolatsávokkal mezőkre osztottak. Az oromzati mező díszítése változatos: 2-3 padlás szellőző nyílás különböző keretezéssel és tükör — kör, négyzet egyszerűbb, összetettebb formájúak —, előfordul szoborfülke is. A homlokzat alsó része rendszerint két mezőre osztott : egyik a bejárati árkádívet keretezi, a másik a nagyobb falrészt. Előfordul, hogy a nagyobb falrészt még két mezőre osztják a két ablaknak megfelelően. Udvari homlokzat: Az épület a lakórész előtti szakaszon általában tornáccal áttört. A tornácok kialakításánál gazdag variációkat találunk méretre, arányokra, formai kialakításra vonatkozóan. Az általános megoldás a kosárív formájú boltíves tornácnyílások, sarkain lemetszett négyszög keresztmetszetű pillérekkel alátámasztva. A pillér, a fejezet és az eresz alatt végigfutó párkányzat gazdag profílozású. A homlokzati falszakaszokat — a tornác megetti és az istállók falát — viszonylag kisméretű nyílások törik át. Az előzőekből felmérhető, hogy a tanulmányterv keretében milyen sokrétű, szerteágazó és alapos vizsgálati anyag készült. Minderre azonban szükség volt ahhoz, hogy hitelt érdemlően lehessen a feltárt értékek megmentésére javaslatot tenni. A vizsgálat megállapította, hogy a széplaki falukép rohamos átalakulása ellenére 1972-ben még mindig meglepően gazdag és nagy mennyiségű településtörténeti, műemléki, néprajzi anyag található a községben. A terjedelmes anyag arra késztette a tervezőket, hogy a feltárt értékeket, jelentőségüknek megfelelően lehatárolják és témánként csoportosítsák, és ezen témaköröknek megfelelően készítsék el műemlékvédelmi, faluképi és beépítési javaslataikat. A témakörök csoportosítása a következő: a) A történeti településszerkezet védelme, b) A középkori településmag és műemlékegyüttesek védelme, c) A Nagy Lajos utcai falukép védelme, d) Egyes épületek védelme, e) A Nagy Lajos utcai együttes beépítési és faluképi rekonstrukciós tervjavaslata. A fenti témákon kívül egy további fejezet javaslatokat tartalmaz a műemlék épületek és együttesek hasznosítására az idegenforgalmi és néprajzi szempontok figyelembevételével. Az öt pontba szedett javaslatok jelentős részét, a dokumentáció részét képező „műemléki javaslat" megnevezésű tervrajz tartalmazza. A Nagy Lajos utcai falukép védelmi javaslatával kapcsolatban megemlítjük, hogy az utcasor mindkét oldala M= 1 : 100 méretarányú felmérési rajzának felhasználásával rekonstrukciós terv is készült régi fotók alapján az eltorzított utcakép szerény eszközökkel való visszaállítására vagy legalább javítására. Az egyes épületek védelmi javaslata itt valójában műemléki védettség alá helyezés igényét jelenti, amint az a már említett tervrajzokról leolvasható. Egy — lakásnak rendszerint korszerűtlen — népi épület fennmaradását a védetté nyilvánítás még nem feltétlenül tudja biztosítani. Ezért a terv a másutt (Tihany, Hollókő) már bevált gyakorlatnak megfelelően több épület esetében javaslatot tett az állami tulajdonba vételre és megfelelő hasznosításra. Ilyen hasznosítási javaslatok: fizetővendég-szolgálat; vendégház, vállalati családi üdülő; alkotóház. Utóbbi javaslatot kész tervvel is alátámasztották az építészek, mintegy bizonyítva, hogy a fertőszéplaki téglából épült népi lakóházak formai értékeik megkárosítása nélkül is korszerűsíthetŐk, átalakíthatók és üzemeltethetők.