Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
Tanulmányok - MENDELE FERENC: Örvényes község építőanyag- és építőszerkezeti vizsgálata
tagoltsága: istálló — szürü (szín) — pajta. A pajta „.. .a cséplés elterjedésével párhuzamosan alakult ki. A cséphadarós cséplés igazi helye ez!... A csűr (pajta) folyosója a szín (szürü). A Balaton mellett nincs istálló, csak csűrnek vagy pajtának két fiókja" — írja GYÖRFFY. 19 Örvényesen általános a külön épületbe elhelyezett istálló, főleg a XIX. sz. II. harmadától. Ekkor viszonylag eró's gazdasági fellendülés indult meg az országban. Az istállók nagy része háromszakaszos; a kosáríves boltíveket, cseh süvegboltozatokat hevederívek és pillérek tartják (Imre u. 3.). Ilyeneket a szomszédos falvakban is ismernek, pl. Akaiiban, Aszófőn, Dörgicsén stb. c) További gazdasági épületek Szembetűnő, hogy milyen kevés a pince. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a lakosság legnagyobb része szőlőjében borpincével (présházzal) is rendelkezik. Másrészt, hogy a meglévő pincék közül is a magas talajvíz miatt csak nagyon keveset tudnak használni. A keleti soron használható pincék a 8—20 közöttiek, a nyugati soron pedig a 17., 19. és a 23. A többiekben évenként többször is felszökik a talajvíz. A falábas nyári disznóólak (hidasok) általában a telek középső harmadában, sokszor a lakóházzal megegyező telekoldalon (14. kép) vagy a szérűskertben helyezkednek el. Fáskamrák és szerszámkamrák a pajtának, máskor a kerítésnek támaszkodva épülnek. 3. Anyag- és szerkezeti vizsgálat a) A falazat anyaga és a vakolat A lakóházak és a gazdasági épületek ma szinte kizárólag kofalúak. Eltérés csak az Imre u. 3. számú pajtánál és istállónál található. (A középkori — XIII. század — és az Imre u. 5. számú barokk — 1780 körül — rk. templomnál is vegyes, helyesebben „kevert" falazásról beszélhetünk.) A kő és a tégla aránya cca. 2 / 3 —V 3 . Eltérést mutatnak az új épületek: Felső vízimalomhoz tartozó lakóház, a kultúrház stb. Ezeknél a falazat anyaga tégla és ebből készült Nepomuki Szt. János, hídon lévő, 1800 körüli szoborháza is (15. kép). Téglát használtak a legutóbbi időkig a nyílások áthidalására is (jelenleg inkább vasbeton kiváltót), valamint az oromfalak szegélyezésére (16. kép). A tégla szórványosan a kofalazatban is előfordul. Ez a „kevertség" on7. kép. Imre u. 3.: „Boltháznak" épült 1891-ben (az istálló födémé boltozatos)
