Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Adatok a szabadtéri gyűjtemények magyarországi történetéhez (Az 1938—1940 között megrendezett budapesti mezőgazdasági kiállítások parasztházai)

meglehetősen önkényes síkokat és formákat mutatva. A kemence előtt, az út felőli falnál, az ablak alatt, ka­roslóca, előtte asztal és egy szék. Az asztalon — a nép­rajzi hitelesség nagyobb biztonsága céljából — nyitott imakönyv, az egyik széken kalotaszegi párna. Szem­ben, a jobb sarokban magasra vetett, tornyosán párná­zott ágy, ezt megelőzően festett, többszínű „komód" és egy szék. A falakon téka, tányérok és vásári, több­színnyomatú szentképek. b) „Endes Mihályné munkái" A kiállítási helyiség rikító kék színűre festett, szecesz­sziós jellegű és díszítésű álnépies bútorokkal van tele­zsúfolva. Karoslóca, asztal, székek, komód, tükör, álló óra; s egy kalotaszegi párnahéjon villanymelegítő, nyilván a korszerű népi hajlék igazolására is. c) „Csanádpalotai szoba" A szoba berendezése a következő bútorokból áll: Szemben a jobb sarokban padkás, rossz arányú kemen­ce áll. A kemencét lécvázra húzott és fehérre meszelt vászon formázza, silány utánzatban. A kemence előtt magasra megvetett ágy. Szemben a bal sarokban fes­tett, többszínű komód, ez előtt karoslóca, előtte asztal, két karszékkel. A falakon tányérok és többszínnyo­matú szentképek. „Endes Dánielné gyűjtötte és össze­állította." 5. Matyó üstökös ház (Mezőkövesd, Borsod vm.) Földszintes. Nyeregtetős. Náddal fedve. Utca felöli homlokzata kéttengelyes : a—a; két ablakkal. Az orom­zatán, ágasfa hordja az előreugró üstököt. A homlok­zat bal oldalán magas fal zárja le, ebből indul ki a szé­les falazott padka. Udvari homlokzata négytengelyes : A—a—a—A; egy-egy bejárati-kijárati ajtó két ab­lakot fog közre. Széles ereszaljjal. (6-7. kép). A kiállítási ház tetőgerincén deszkából készített, mind a négy oldalán nyílással áttört kémény emelke­dik. A kiállítási ház gerendázata és deszkázata, az aj­tók, az ablakok mind barnára voltak festve. A matyó — üstökös — házra jellemző üstök, a kiál­lítási háznál alulról le van deszkázva. A kiállítási ház 1938-ban és 1940-ben is egyetlen helyiségből állt. A bel­ső' berendezés és a felszerelés változott. 1938 A bejárati ajtó mellett feliratos tábla, a következő szö­veggel : „Jézus Szíve népleányai társaság Mezőkövesd­ről". Alaprajzi elrendezése a következő : a széles ereszalj­ból nyílt az egyetlen nagy helyiség. A hosszanti falnál, középen, alacsony padkán kerek kis kemence állt. A kemencétől jobbra hosszú karoslóca, előtte asztal, oldalt kis sublót és egy nagyobb mintás, festett sublót. A kemencétől balra szövőszék, mellette festett sublót, pár szék. A két ajtó között három sublót, s ezek előtt jellegtelen asztalok és székek, az eladásra szánt áru raktári helyei. A kiállítási helyiségben szabvány — vásári — pet­róleumlámpa lóg, benne villanyégővel. A kemence itt is használhatatlan, csupán dísz és az eladók, matyó ru­hába öltözöttek, villanymelegítő mellett üldögélnek. 1940 A bejárati ajtó mellett feliratos tábla, a következő szö­veggel: „A Szív matyó kézimunka üzeme Mezőkö­vesd". Alaprajzi elrendezése az 1938-as elrendezéstől csu­pán annyiban különbözik, hogy ebben az évben a négy­szögletes alacsony padkán álló kerek, búbos kemence a kiállítási helyiség hátsó sarkában épült, de ez is fűt­hetetlen. Berendezése vegyes, sok az új, festett piros bútor: szekrény, asztal, székek, sublót, tükör stb. Tardi me­nyecskék árulják a holmikat eredeti szép viseletben. „Minden eladó, csak a láda nem." Valóban szép, régi, festett, vésett jellegzetes matyó láda. Kölcsönbe hozták hazulról. 6. Göcseji ház (Nova, Zala vm.) Földszintes. Nyeregtetős. Zsúppal fedve. Kétoldalt: az út felől és az oldalhomlokzatnál tornáccal. Út felőli homlokzata háromtengelyes : a—a—a ; négy faragott faoszloppal. A tornác mögötti homlokzat kéttengelyes : a—a; két, díszesen faragott fakeretes ablakkal. Az oromzata felsőcsonkakontyos, alul deszka vízvetővel: fűrészelt, vésett, mintás deszkázattal. Udvari homlok­zata négytengelyes: A—a—a—A; öt faragott, válta­kozó tengelynyílású faoszloppal. A homloktornác és az oldaltornác részben lécezett kerítéssel (8. kép). A kiállítási ház talpgerendás, de már a falazat lécre merevített és fehérre meszelt vászonból áll. A faoszlo­pok és a kerítés lécezete faszöggel van megerősítve. A faoszlopok frissen fűrészelve (bárdolás helyett), raj­tuk még látszik az ácsceruza nyoma. A fűrészelt „ősi" minták piros-fehér-zöld színű olajfestékkel kimázolva. Az oromzat deszka vízvetője „esőverő" deszkázata is így készült. Az oromzat fűrészelt deszkázata és a vi­rágdíszek kék és sárga színű olajfestékkel vannak kimá­zolva. A kivágott, a fűrészelt virág alakú nyílásokból szép érett kukoricafejek csüngenek. A tetőzet lazán feldobott és rögzített, sarkain babkás zsúp fedi, az oromzatnál festői lazasággal lecsüngve.

Next

/
Thumbnails
Contents