Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 3. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)
Tanulmányok - VARGHA LÁSZLÓ: Adatok a szabadtéri gyűjtemények magyarországi történetéhez (Az 1938—1940 között megrendezett budapesti mezőgazdasági kiállítások parasztházai)
1. kép. Mezőgazdasági Kiállítás (1938): A kiállítási falu utcaképe mutatóban, dísznek, díszítésként volt kiállítva. Leginkább még az erdélyi — kalotaszegi — árusok között volt, akadt eredeti és jelentősebb, hitelesnek tartható tárgy: főleg kerámia és szőttes. A kiállítás rendezősége elgondolása szerint a Tenyészállatvásár északkeleti sarkában egy utcás „kiállítási falut" terveztek felépíteni: évenként egy-két „tipikus" és „jellegzetes" falusi lakóházat, amelyekben — mintegy megfelelő keretben — mutatták be, árulták a néprajzi — népművészeti — tárgyakat... A „kiállítási falu" elején, a jobb oldali soron épült a halasi csipkeház (Kiskunhalas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.), az apátfalvi (Csanád vm.), a matyó üstökösház (Mezőkövesd, Borsod vm.), a novai (Göcsej, Zala vm.) ház. Ezekkel szemben, tehát baloldalt, takaros kerítéssel, udvarral épült az „Országos Magyar Bokréta Szövetség" háza. A kiállítási faluról a Pesti Hírlap 1938. március 23. szerdai száma a következőket írta: „Ha még megemlítjük a kiállítási falu jellegzetes házikóit, belsejükben az egyes vidékek színpompás és Őseredeti háziipari anyagával, úgy hozzávetőleges képet adtunk a Mezőgazdasági Kiállítás mostani színes és gazdag felvonulásáról." Hozzátehetjük: A kiállítási falu még hozzávetőlegesen sem adta — adhatta vissza — a magyar falu sajátos képét (1. kép)! 2. Országos Magyar Bokréta Szövetség kiállítási háza Földszintes. Nyeregtetős. Náddal fedve. Út felőli homlokzata elotornácos: kéttengelyes: a—a; három, némi faragással tagolt faoszlop tartja az előreugró, alsócsonkakontyos — részben a palóc vízvető tetőzetre is utaló — tetőzetet ; e felett deszkázott oromzat — az egykori palóc füstlyukra emlékeztetve. Az elotornác mögött háromtengelyes homlokzat: A—a—a; egy bejárati tornácnyílással és két kis zsalus ablakkal. Oldalhomlokzata négytengelyes: A (a—A) a; egy bejárati ajtó, majd a kéttengelyes oldaltornác alatt egy ablak és egy ajtó s az elotornác oldalállása. Léc- és sövénykerítéssel körülvéve. Udvarában gémeskút, s kutyaól, helyesebben — ahogy ott mondták — „Kutyaház", „Ugatlak" felírással és még egy köcsögtartó, friss, barna patinázással (2. kép). Alaprajzi elrendezése: egyetlen L alakú helyiségből