Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)
K. Csilléry Klára 60 éves - K. Csilléry Klára könyve: A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei (Kresz Mária)
tesig, szőnyegig és nemezig szerepük fontosabb volt a bútoroknál. A szőnyegről szólva CSILLÉRY Klára elfogadja és megerősíti azt a véleményt, hogy már az ősmagyar korban jelen volt, hogy egy hajdani szélesebb szőnyegszövő gyakorlat emléke a székely festékes, s ennek legrégebbi mintázata a csíkozás. Csíkozott volt a szláv népektől a honfoglalás után átvett tollakkal töltött derékalj, a ,,párna" is (a szláv eredetű szó jelentése a tollra utal). Szőttesek kerültek a ház falára is, rúdra elrendezve, raktározás és egyben díszítés céljából. E korai textíliák színezését elemezve újra a nyelvészetből indul ki. Finnugor eredetű a fény, világosság jelentésű „világ" szó, és a „fehér", valamint a „vörös" szó, ugor eredetű a „sötét" és a „fekete" szó. A legkorábbi színösszetétel ellentétekre épül: vörös—kék, vörös—fekete. Mint más témáknál is, CSILLÉRY Klára a színvilágról szólva az összehasonlítás kedvéért bőségesen idéz más európai népek anyagából. így a bizánci eredetű brokátmintás paplanról szólva hivatkozik a római San Clémente bazilika XI. század végi freskójára, amelyen piros alapon fehér liliom és madármintás aranyszegélyű paplan látható. Milyen kár, hogy e kötet illusztrációi a színvilágról mondottakat csak fehér-fekete képekben mutatják be, de azt is szűkmarkúan, és ezt az idézett brokátot is a szerző szavai alapján kell elképzelnünk. Az új jelenségek pontos datálása, időbeli történeti rendbe szedése mellett CSILLÉRY Klára állandóan figyelemmel van a továbbélő párhuzamos jelenségekre. Az időbeli eltolódás sokszor társadalmi eltolódást jelent, a társadalmi helyzetre pedig különösképpen figyelemmel van. Ilyen szempontból válogatta össze a bemutatott képek jórészét, ahol mód van megnézni az ülésrend, fekvésrend különbségeit: a széken ülő uralkodókat és előkelőségeket, a gyalogszéken kuporodó írnokot, az ágyban fekvő urat, a földön alvó szolgát. A szöveg és a képek az egykori viszonyokat életszerűen szemléltetik. A kora középkori ház „Európa-szerte mindenütt egészségtelen volt, nedves, dohos, féreglepte, rosszul fűthető és világítható", és még a közelmúlt palóc falvaiban is emlegették, hogy a „ház földje egyenetlen, gödrös volt", „akkora lyukak, gödrök voltak, hogy majd orra estünk. Sose száradt meg a ház földje" — és ez a ház tele volt apró gyerekkel, kicsi jószággal, baromfival, a munka és az élet hulladékával. így volt Európa-szerte és így volt a magyaroknál is. De ugyanakkor megvolt a törekvés a rendre, szépségre, megvolt már a legrégebbi időkben, már a sátorban, a földkunyhóban, a legszegényebb néprétegek körében is. Az állandó összehasonlítás, az európai és a keleti népek életformájára való utalás mellett CSILLÉRY Klára tudományos alapossággal elemzi, hogy e korai lakáskultúrában mi a magyar, mi az, amit népünk sajátos történeti fejlődése alakított ki és örökített tovább. Ilyen magyar vonás a lakás beosztásának rendje, amely a mindenkori társadalmi rendet is tükrözi; ilyen a korán megjelenő menyasszonyi „szekrény" hornyol óval vésett díszítése, és annak elemei, emberalakjai, ilyen az a tény, hogy míg más európai népek a gyékényt fonatokból készítették, a magyaroknál gyékényszövőszéken szőtték ; ilyen a házbelső dús díszítése sokféle prémmel, bőrökkel, szőnyeggel és színes mintás textíliákkal. CSILLÉRY Klára, az ember, a nő, mélyen átérzi évezredekkel ezelőtt élt emberek és asszonyok küzdelmes, földhöz ragadt nehéz életét, — a tudós kibogozza a kusza adatok szövevényét, és világosan végigköveti magyar őseinek hosszú útját az északi prémövezetből a szőnyegövezeten át a gyékényövezetig, — a művész láttatja meg a festmények emberi részleteit és szólaltatja meg költemények tanulságait, hogy tudományos mondanivalóját megerősítse és hogy szemléltesse türelmes munkával kikövetkeztetett gondolatait. Kívánjuk, hogy sokoldalú régebbi és újabb kutatásait a jövőben is folytatni tudja, jó egészséggel, erővel, hosszú élettel, hogy szép, tartalmas, gazdagon és színesen illusztrált köteteket hagyjon az utókorra. Kresz Mária