Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Tanulmányok - BÁLINT JÁNOS: A nemesborzovai harangtorony

2. kép. Nemesborzova településszerkezete (1901) gerendakeret fogott össze, felül pedig kis gúla alakú toronysisak takart le. Ezek a toronyszerű építmények igen egyszerű szerkezetűek (5. kép) voltak, nem túl magasak, legtöbbször a kisebb templomok gerincmagasságát sem érték el. Ez a típus, illetve ennek kissé fejlettebb formái megtalálhatók ma is a Dunántúlon, Észak-Magyarország egyes helyein, és a Felső-Tisza-vidéken is. A törökdúlás utáni széles körű építkezések következtében gomba módra szaporodtak a tornyok. DOMANOVSZKY György adatai szerint a XVII. században 5, a XVIII. században 36, a XIX. században 4 fatorony épült egyedül Bereg megyében, és ez közel sem lehetett a teljes lista. A XVI. században Erdélyben, a XVII. században a hozzá nyugatra eső területeken megjelent az úgynevezett árkádos, kerengős torony; e műfaj legszebb példánya, melynek jellegzetes darabja látható Nyírbátorban. Ezek a nagyméretű, de ugyancsak zömök toronytestek alig egy évszázad alatt karcsú, égbetörő, tetszetős formává fejlődtek, mind nagyobb magassági méretekkel. E fejlődés végső szakaszát példázza a Tiszacsécsén látható, már-már valószerűtlenül karcsú, leegyszerűsödött szerkezetű magas építmény, mely 1822-ben épült. Ma már a legtöbb, és legszebb ilyen torony Szabolcs-Szatmár megyében található. (Számuk azonban alig tesz ki egy tucatot.) A kisebb haranglábak egyetlen funkciót, a harang rögzítését, csapadék elleni védelmét látták el. Mikor a nagyobb tornyok megépültek egyszerre jellemzőjévé, ismertetőjévé váltak a falunak. Hiszen magasan a házak fölé emelkedő csúcsa messziről jelezte az irányt az érkezőnek. Kerengőjéből kitekintve messze kitágult a látóhatár. Innen belátható lett szinte az egész mező, szántó, és ezt nagy szárazság (tűzveszély), vagy ellenség közelsége esetén nyilván ki is használták. A toronyban elhelyezett harangok megszólaltatása kifejezhetett örömet, bánatot, riadalmat, figyelmeztethetett időre, veszélyre, vagy éppen ünnepélyessé tette az adott pillanatot.

11 A tornyok kritikai vizsgálata alapján több kísérlet történt az építészeti stílus, és különféle nemzetiségi sajátosságok meghatározására. Tekintettel arra, hogy a magyar, német, román és rutén népek viszonylag kis területen, nem is annyira egymás mellett, mint inkább együtt éltek, az egymásra hatás