Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Tanulmányok - GILYÉN NÁNDOR-HORN ANTAL: A mándi református templom

Gilyén Nándor—Horn Antal: A MÁNDI REFORMÁTUS TEMPLOM Mánd község a szatmári Erdőháton

1 fekszik. Eredete a középkorba nyúlik, már egy 1181. évi határjárás említi.

2 Az első időktől kezdve kisnemesi falu, több család birtoka, sőt már a középkor folyamán teljesen eltűnik a jobbágylakosság, akárcsak a szomszédos Nemesborzován.

3 Ezért nem épült kegyúri templom a faluban, hanem a paraszti sorban élő kisnemeseknek saját erejükből kellett egyházukat létrehozniuk. Az anyagi lehetőségek így nagyon korlátozottak voltak, a rendelkezésre álló helyi építőanyagból, az ismert szerkezetekkel, helybeli vagy környékbeli kismesterek közreműködésével építhették csak templomukat. A templomnak a kis parasztházak közül kiemelkedő tömege mind formai, mind eszmei szempontból a település szervezője. Ez volt a falu egyetlen középülete, amely a közösségnek nemcsak szorosan vett vallási, hanem társas és kulturális igényeit is kielégítette. Az épület jelentősége már elhelyezésében is kifejeződött. A falu főutcájának kiteresedésében, az utca északi oldalán, egy kis kiágazó zsákutca (helyi nevén zug, zugoly) által közrefogva helyezkedik el a templomkert. Ebben állt, sűrű növényzettel körülvéve, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba szállítása előtt a mándi református templom.

4 A község régi egyházáról, melyet a jelenlegi templom építése előtt bontottak le, nem sokat tudunk. Egyházi feljegyzések szerint 1730-ban már romladozó volt, így építésének idejét az 1600-as évekre kell tennünk.

5 Ez a régi templom feltehetőleg a jelenleginél kisebb méretű, szerényebb megoldású lehetett. A gazdasági helyzet viszonylagos javulása és a lakosság szaporodása miatt azonban a meglevő épület a megnövekedett igényeket már nem tudta kielégíteni, és valószínűleg olyan rossz állapotban volt, hogy szükségessé vált új templom építése, amire II. József vallásilag türelmes politikája lehetőséget is adott. A falunak ez az újabb temploma, amely a menynyezetén olvasható felirat szerint 1787—90-ig épült, hazánk egykor igen gazdag faépítészetének ma már egyre ritkuló emlékei között kiemelkedő helyet foglal el. Építészeti kialakítása, szerkezetei, berendezése, valamint a történeti stílusok és a népi építészet határán álló sajátos jellege miatt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyik legértékesebb épülete (1. és 2. kép). 1. kép. A mándi református templom eredeti helyén 2. kép. A mándi templom a nemesborzovai harangto(1971) ronnyal a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (1978)