Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Közlemények - K. CSILLÉRY KLÁRA: Komáromi láda 1799-ből

36. Székesfehérvár, István király Múzeum 75.88.1 ltsz., vö.: LUKÁCS László 1977. 2. rajz aláírása. Megjegyzendő, hogy ezen tárgy évszámának téves olvasata következtében szerepel ebben a katalógusban olyan, kitétel (5. lap), miszerint a kiállításon a legrégebbi komáromi típusú láda egy 183l-es évszámú példány lett volna. 37. Ennek a ládának egy jellemző kései változata 1854-ből való, az eredetileg a szabadkai (Subotica pár holdas bunyevác fuvaroscsalád leánya, Petresovits F(ranciska?) tulajdona volt (Baja, Türr István Múzeum 81.11.1 ltsz.) és kétféle klasszicista füzérdísz sajátos kontaminálása ellenére a keret rajzában meglehetős jól őrzi még a fél évszázaddal korábbi kisnemesi változat emlékét, szemben a fafaragásos népi tárgyak módján stilizált, merev belső tulipáncsokorral. (A tárgy fényképét és a reá vonatkozó adatokat Sólymos Ede volt szíves rendelkezésemre bocsátani). 38. Győr, Xántus János Múzúeum 66.3.2 ltsz. A tárgyra vonatkozó adatokat Bíró Ibolya volt szíves kikeresni számomra. 39. Lásd pl. az 1847-ből Vajszkáról (Vajska, v. BácsBodrog m.) való ládát az újvidéki múzeumban (MILUTINOVITY, Vera 1959. 142. lap, 9. kép). Egy 1843-ból datált, az egykori Penteléről a dunaújvárosi Intercisa Múzeumba került láda (B. SERGŐ Erzsébet 1963. 190. lap, 8—9. kép) azonban készülhetett esetleg Hartán is, komáromi példány nyomán. 40. 139202 ltsz., lásd: KRESZ Mária 1977. 11. t. 41. PALÁDI—KOVÁCS Attila 1981. 167—168.