Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Közlemények - ZENTAI TÜNDE-SABJÁN TIBOR: Az őcsényi ház bontása

JEGYZETEK 1. A Dél-Dunántúli tájegységet egy korábbi tanulmányunkban részletesen bemutattuk, üzen beiUl nagy vonalakban ismertettük az ocsenyi portat es építményeit, a telek alakulását, a baz bontásának eredményeit, a baz „fejlődésének" főbb periódusait. ZENTAI Tünde 1980. 79—1U9. 2. SZENTMIHALYI Imre a felsöszenterzsébeti füstöshazrol írott tanulmányában közzétette a haz bontásakor végzett megfigyeléseit is, es ezeket beépítette a ház történetének monografikus, SOK föltételezést tartalmazó feldolgozásába. 1974. 103— 173. Az őcsényi bontás anyagával mi elsősorban egy jól dokumentált korpuszt adunk közre, amely alapjául szolgaihat a mindenkori elemzésnek, ehhez végül hozzáfűztük az általunk leghitelesebbnek érzett elemzést. Az őcsényi házzal Kapcsolatos egyéb néprajzi, történeti, levéltári, statisztikai es térképészeti anyagok terén végzett kutatásaink eredményeit később kívánjuk összefoglalni. 3. ÉRSZEGI Csaba 1978. 32. 4. A telek és beépítettségének alakulásáról a 18. század végétől napjainkig folyamatos jol ertek«uhető térképsorok állnak rendelkezésünkre. ZENTAI Tünde 1982. SZNMAD 63. Ezt az anyagot külön tanulmányban tervezzük megjelentetni. 5. O. L. U. et C. Ease. 191 N 3, 1776. 188—210., GEDAI István—KŐHEGYI Mihály 1970. 237—251., valamint a helyi református egyházi anyakönyvek bejegyzéseiben 1769-től. 6. ANDRÁSFALVY Bertalan 1965, 1975. 7. ZENTAI Tünde 1976. Néprajzi gyűjtés, Öcsény, SZNMAD 63. 7. 8. PAPP László 1931. 137—152, MÉRI István 1954. 138—152. 9. Öcsényből följegyezte KOVÁCH Aladár 1902-ben: Magánlevél és benne közlés, adat az eresztékes őcsényi háztípusról és a kemencéről. EA 1579. 4. Maradványait 1982-ben még Sárpilisen fényképezhettük: SZNMF 35874—35875. 10. BÁTKY Zsigmond 1930. 131—136, 1941. 211—224. 11. BARABÁS Jenő—SZOLNOKY Lajos, 1967. 1—31. 12. A hármas telektagozódás kialakulásának kezdetei a múlt század végére tehetők. Az 1938-ban épült téglapajta vertfalú elődje az 1882-es kataszteri térképen még nem szerepel, az 1903-ason azonban már rajta van. ZENTAI Tünde 1982. 2—4, 6. 13. ZENTAI Tünde 1980. 98. 14. A bontást a Szekszárd—Paksi Vízitársulat Bőhler Péter vezette tíz tagú brigádja végezte. Felelős muzeológusa Zentai Tünde, építésze Sabján Tibor volt. A műszaki munkákban és fölmérésekben Bálint János és Mandik Ibolya segédkezett. 15. A bontás során 42 lapos bontási napló (Zentai Tünde), 66 darab fölmérési rajz (Sabján Tibor, Bálint János) és 375 fényképfölvétel (Zentai Tünde SZNMF 28936—29310) készült. 16. BALOGH Jolán 1967. 73—165. 17. A falba mélyedő üregű kemencék öcsényben az 1970-es évekig fönnmaradtak. Cselik Lajosné Petőfi utca 11. számú házának konyhájában ma is áll egy sarokkemence, amelynek ürege a falba nyukK. A kemencét 1906-ban építették, és esetenként még az 1970-es években is használták. Fölmérte Gerencsér László 1982-ben. SZNMAN 1828. 18. A családi emlékezet az I. világháború előtti időből nagyon keveset őrzött meg. A tulajdonosokat (Kozma Istvánné Lovas Erzsébet, született 1916-ban. Bogár Istvánné Lovas Éva, született 1922-ben) a bontás során föltárt tüzelónyomok nagyon meglepték, ők ugyanis a szüleiktől azt hallották, hogy a házon tatarozáson kívül sohasem változtattak. ZENTAI Tünde 1975—1978. Néprajzi gyűjtés, Öcsény, SZNMAD 63. 19. V. ö. MALONYAI Dezső 1912. XLIV. tábla. 20. MALONYAI Dezső 1912. XLIV. tábla. 21. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 70.148.1.1—94-es leltári számú, KRESZ Mária által gyűjtött sárközi szemeskályhája. 22. MALONYAI Dezső 1912. 275. 23. V. ö. az idézett kateszteri térképek elemzésének eredményeivel! ZENTAI Tünde 1982. 1—6. 24. A földalatti fötárásokat még folytatni lehetett volna a pince és az alapfalak teljes kiásásával, azonban a múzeumnak nem állt módjában ehhez megteremteni az anyagi föltételeket. Azóta 1982-ben, e munka megírásával egyidőben az egykori tulajdonosok építkezésbe fogtak a Fő u. 20-as számú telken. A fundamentumból kiszedték az összes követ és téglát. Az általunk mért mórágyi kőalap teljes mélységben végighúzódott a két utcai főfal alatt. A munkálatok közben pénz vagy más lelet nem került elő, pedig a Lovas leszármazottak a fő sarokkövet is kiemelték, és félre tették a múzeum számára.