Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Előadások a szabadtéri múzeumokról - WUNDER, ELLE: A kiállítások szervezésének elvei az észt szabadtéri gyűjteményekben

tünk. Az utóbbiak építésénél igyekeztünk utánozni a régi közutakat és a hagyományos földutakat is. 4. Lehetőség szerint, egy néprajzi zónában különböző századok építményeinek bemutatására törekedtünk. Például: a XVII. századból származó kápolna, XVIII. századi malom, XVIII—XX. századból származó major együttesek, kocsma, falusi iskola, XIX. századbeli járási elöljáróság stb. 5. Minden egyes zónában a megfelelő századra vonatkozóan a falusi építészet legtipikusabb, a regionális sajátosság legélesebb kifejezését nyújtó építmények bemutatása. A helyi sajátosságoknak mind az anyagban, mind a formában meg kell jelenniük. (1—3. kép). 6. Észtország területén élő, a nemcsak észt nemzetiségű, hanem más néprajzi csoporthoz tartozó népesség építészeti emlékanyagának bemutatása, így a Csúd-tó mentén lakó oroszok építészeti emlékei, a Balti-tenger partvonalán és a szigeteken található svéd építmények. Az észtek egy különleges csoportjának, a szetu kisebbségnek házait is megmutatják, akik a múltban az orosz lakosság erős befolyása alatt álltak, és Észtország délkeleti területén élnek. 7. A parkmúzeumba emlék jellegű építészeti anyag nem kerül. Ezeknek a helyszínen való látogatottság jobban segít megismerésükhöz. 8. A kiállítás tükrözze vissza a parasztság különböző rétegei építészetének és életformájának fejlődését, így például: a XVII. századbeli roboton alapuló gazdaságát, a XIX. század bérlőjének tanyáját, a XX. század kezdetén a vásárolt és nagy kiterjedésű tanya gazdaságait, a nincstelenek, és kisparasztok gazdaságát a XIX. század végén és a XX. század elején. 9. Valamennyi — a múzeumban felépítésre kerülő épület — sajátos építmény. Alapos tanulmányozás, leírások, felmérések, fényképek és rajzok alapján kerülnek ezek szétszedett állapotban a múzeumba, és meghatározott módszer szerint vannak elhelyezve a kiállításban. Az építményeken mindenféle a bemutatási kornak meg nem felelő változtatást kiiktatunk, s az építményt a tudományos források alapján, alapvető formájában állítjuk vissza. A konzerválás és restaurálás folyamán — a teljesen vagy részben tönkrement alkatrészeket — másolatok készítésével vagy analógia alapján cseréljük ki. 10. A kiállítás minden egyes néprajzi egységében központi helyre a parasztgazdaságok kerülnek. Ezek lakó- és gazdasági épületekből állnak, a rájuk jellemző gazdasági hasznosítású földrészekkel és tartozékokkal körülvéve. 11. A kiállított építményekben — ahogyan már aláhúztam az általános elvekben — a belső berendezések megvalósítása idealizálás nélkül, logikusan, tudományos megalapozottsággal történik. A tárgyak