Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 2. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

Tanulmányok - GUNDA BÉLA: Munkakunyhók a Balkán félszigeten

Hüttenräume durch eine etwa meterhohe Hürde aus Rutengeflecht ; in dem betreffenden Winkel findet man entweder die Kleidertruhen aufbewahrt, auch ziehen sich die Frauen dorthin zurück, oder es hat dort die Webgrube mit dem Webstuhl ihren Platz. Die Bezeichnung derselben ist bordej ruzbuj".

iS Ujabban egy román tanulmány is említi Albániából az arománok szövővermét, amely az argeanak felel meg. A szövőveremben egy gödör is található. Ennek a szélén ülve az asszonyok könnyebben dolgozhatnak a szövőszéken, amelynek a lábítója a gödörben van. A szövőverem (groapä ín pámínt) négyszögletes és az aromán pásztorok vándorlása során a kunyhó (cälive) mellett könnyen elkészíthető.

19 Az argea terminológiával elsősorban a román nyelvészek foglalkoztak. Nem szükséges itt a különböző véleményeket sorra vennem s az argea más jelentésével (kupolaboltozat, ácsolat, épületváz stb.) sem foglalkozom. Ezek nyilvánvalóan másodlagos jelentések. Viszont a terminológia régiségére utal, hogy az argea előfordul a román helynevek, földrajzi nevek között (falu-, hegy név, cätun neve).

20 Az argea terminológia balkáni kapcsolata nyilvánvaló (macedón âçyeXXa 'fürdőkunyhó', Strabonál V, 4, 5 c. 244 az üQ-yiXXa „a kimmerek földbemélyített háza") s a szó trák-dák eredetének a valószínűségét nem lehet kizárni.

21 Az argea eredetét kétségkívül a Balkán félszigeten kell keresnünk. Itt a karakacsánoknak is vannak a lakókunyhóik (kalívia) mellett kisebb kupolaalakú kunyhóik (kalívioseie), amelyekben szőnek, ruhát tartanak. Rosen (Bulgária) közelében ezek emlékét még megtaláltam (4. kép). A szövőkunyhóban szintén van egy gödör a szövőszék lábítójának elhelyezésére. Az asszony a gödörperemén ülve dolgozik. Kutattam a munkakunyhók és szövőhelyiségek után görög földön is. Az irodalomban a kucaricakhoz és az a?"gea-khoz hasonló építményeket nem találtam. Megás G. A. a görög házról írt klasszikus monográfiájában sem foglalkozik a munkakunyhókkal.

22 Kutatóútjaim során azonban az elkülönített szövőhelyiség nyomát megtaláltam. 1981 nyarán Lindner Kurt professzor (Bamberg, NSZK) és a Lindner Hellas A. E. (Chalkis) vállalat támogatásával a görög szigeteken (Naxos, Kréta és Carpathos) kutathattam. Carpathos szigetén Menetes és Pigadia között a kopár hegyvidéken az egyik tanyaszerű településen gazdag néprajzi anyagot találtam (5. és 6. kép). A kandallószerű tűzhellyel ellátott főhelyiséget válaszfal különíti el a szövőszéket magába foglaló sötét, ablaktalan helyiségtől (különben egyik helyiségnek sincs ablaka), ahová még az ajtón beáradó fény is alig ért el. Itt szövi a gyapjút, a kendert a háziasszony háttal ülve a kezdetleges kézimalomnak. Szükség esetén lámpát gyújt. A háziak csupán annyit mondtak erről a szövőhelyiségről, hogy az idős asszony tartózkodási helye, aki a szövőszék mögötti padkán alszik. Carpathos szigetén az ilyen elkülönített szövőhelyiség Menetes, Mertónas, Spóa falvakban is található. A fenti házhoz kővel kirakott és kővel kerített szérű (7. kép) is tartozik, amelyen cséplőhengerrel nyomtatnak. El kell mondanom, hogy kutatóútjaim során aligha jártam vendégszeretőbb házban. A gazdaszszony búcsúzáskor maradék kenyerüket és kecskesajtjukat csomagolta be a számomra, s a gazda kilométereken át kísért az alig járt hegyi ösvényeken, hogy Pigadiába érjek. * * * Itt most egy kis kitérőt kívánok tenni. Köztudott, hogy a Nyírségben, Szatmár vidékén, Debrecen környékén még napjainkban is több veremházat, de méginkább veremistállót találunk (8—9. kép). 1954ben Nyírmártonfalván Barnác András, Gyapjas András és Fodor Sándor telkén még néhány igen archaikus veremház állott. Az egyik kétosztatú veremház bejárója az istállóba (ól) nyílott. Az istállóból egy ajtón át a valamivel nagyobb, szobának és konyhának használt helyiségbe (10. kép) léphetett az ember. A két helyiség 180—200 cm-re mélyedt a földbe. A kiásott verem falát szalmával, majd hasogatott akácfakarókkal bélelték ki s a karókat sárral be is tapasztották. Az istállót és a szoba-konyhát hasogatott akácfakarókból készült s mindkét oldalán betapasztott fal választotta el (10. kép). A tetető jellegzetes szelemenes tető (11. kép). A szelemenre fektetett fadorongokra szalmát raktak és azt földdel terítették le. A szalmatető belülről sárral volt nagyjából betapasztva. A veremlakásnak a földből alig kiemelkedő oromfalán két primitív ablak volt (8. kép). Az istálló a tehén helye. Téli időben ott húzódnak meg a tyúkok is. A szoba-konyhába beállított rozoga takaréktűzhely nem volt teljesen alkalmas a lakó- és főzőhelyiség fűtésére, de erre nem is volt szükség, mert az istállóból kiáramló állati meleg, a friss trágya melege elviselhetővé tette télen is a helyiségben való tartózkodást. Az istállóban tartották ősszel a kitilolt kendert is, amely a meleg istállóban puhult meg és könnyebben feldolgozhatóvá vált. Magát a fonást a leányok és aszszonyok mindkét helyiségben végezték. A múlt században a veremistállóban gyapjút is tartottak, hogy könnyebben lehessen fonni. Az istálló melegében a gyapjú is megpuhult. A fiatalabb leányok télen kimentek aludni a meleg istállóba, ahol a leányt a szeretője esténként fel is kereste. Az esti beszélgetés télen a leány és a legény között rendszeresen az istállóban folyt le. A falusi gazdák szerint, ha valaki földhöz jutott, kezdetben ilyen veremházat épített, s vagyoni helyzetének javulásával a veremház mint istálló az állatokra maradt. 1970-es évek elején Debrecen határában, a Nyírségben még több ilyen veremház állt azzal a különbséggel, hogy be-