Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tanulmányok - ZENTAI TÜNDE: A dél-dunántúli település és népi építkezés változásai a 19. században (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum dél-dunántúli tájegysége)

30. kép. A letenyei (Zala m.) istállós pajta szerkezeti rajza (FAN 145). tuk föl, közülük az egyik kemence a közelmúltban is használatban volt. A legutolsó építésű vályogkemence fenekének téglaburkolata alatt cseréptörmelék-ágyat találtunk, benne két szemeskályha zöld négyszögletes tálas csempéit és pártadíszeit, egyiknek a mintázata megegyezik a BÁTKY Zsigmond által Deesen az 1900-as évek elején vásárolt bögrés kályha felső részének darabjaiéval.

97 Az utcai homlokzat klasszicizáló vakolatdíszítésének legalsó meszelésrétegében piros-kék színű festést, 31. kép. Az ó'csényi lakóház (SZNMF 481). 1872-es dátumot és a tulajdonosok nevének vésett monogramját bontottuk ki (32. kép).

98 Ugyanezt az évszámot és monogramokat, ül. a tulajdonosok kiírt neveit találtuk az egyik falitékán meg a sarokpadon.

99 Ezzel a homlokfallal egyidőben készült a jelenlegi tetőszerkezet, amely több későbbi átalakítás nyomait viselte, így az első konyha szabadkéményének lepadlásolásáét. Az 1872es tetőszerkezetet már szoba-konyha-szoba-konyha-kamra-istálló épület falaira szabták. Újraépítéskor az 1872-es állapotot állítjuk vissza, két szabadkéménnyel, a szobákban szemeskályhával. Az első konyha második szoba felőli sarkában fölépítjük a kemencét, a második szobában fölrakjuk az ezen a vidéken a 15. századtól a jelen századig folyamatosan továbbélő bögrés szemeskályhát.

100 Az épület és a benne élő család történetével külön tanulmányban szándékozunk foglalkozni, így itt most a fenti rövid vázlatnál többre nem térünk ki. A lakóházzal egy fedél alatt lévő gazdasági épület 1872-ben készült kocsiátjáró-kamra toldása két részre választja az udvart. Mögötte egy gazdasági épületekkel körülhatárolt belső udvart találunk, az intenzív gazdálkodást folytató nagygazda üzemének tárolóépítményeivel, pajtával, góréval, színnel, kamrával, disznóóllal. Ezek az épületek 1939-ben épültek gyári téglából, részben a korábbi hasonló rendeltetésű épületek helyére. Közülük azonban az 1903-as kateszteri térképen még csak a múlt század végén tömésfalra épült pajta szerepel. A gazdasághoz szállás tartozott, három — szoba-konyha-marhaistálló, lóistálló, pelyvásfészer — épülettel és széna-, szal-