Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tanulmányok - ZENTAI TÜNDE: A dél-dunántúli település és népi építkezés változásai a 19. században (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum dél-dunántúli tájegysége)

14. kép. A faddi lakóház tornácának részlete. Épült 1897-hen. (SZNMF 27423). ségbe telepítendő uszóüi épülettel, lényegtelen eltérések mellett szinte teljes azonosságot tapasztalunk. Bemutatásukkal a Duna két partjának népi építkezésbeli egyezéseit hansúlyózzuk. A másik szempont, ami miatt a tájegység korábbi felelőse, HOFER Tamás a faddi ház kiválasztása mellett döntött az volt, hogy általa lehetőség nyílik a jelentős helyi bútorkészítő központ termékeinek szerepeltetésére, és rámutatni a Duna két oldalán a komáromi központ hatására kialakult bútorstílusok közös vonásaira. Mindezen túl a dél-dunántúli tájegységben bemutatandó anyagi kultúra 18—19. századi fejlődését időben ez a porta zárja. A ház maga a 19. század legvégén épült. Szerkezeti megoldásaiban a hagyományos építkezésmód, a lakáshasználat változását reprezentálja. Gazdasági-társadalmi téren a kapitalizálódó parasztbirtok középszintjét állítja be, rangos gazdasági épületei intenzív állattenyésztésről és fokozott árutermelésről árulkodnak. A lakóház szoba-konyha-szoba-kamra-istálló beosztású vályogépület, udvari frontján végig tornáccal (14. kép). Utcai szobája fűtetlen „parádés szoba", lakószobájában alföldi típusú csonka gula alakú kivülfűtős kemence állt. Füsttelenítése egy, a konyha terében álló, megnövelt keresztmetszetű kamin jellegű építmény segítségével történt, amire a padlástérben egy kisméretű szabadkémény boltját húzták föl (húsfüstölés érdekében). Füsttelenítő berendezése tehát átmeneti forma, a zárt és a nyílt füstelvezetés elemeinek együttes alkalmazásával készült. A harmadik telekre zselicségi épületek kerülnek Szennáról és Zselickisfaludról. Részben a zselicségi talpas-vázas építkezést, részben annak továbbfejlődését akarjuk bemutatni, a múlt század közepéről, középparaszti szinten. Zselicség a Dél-Dunántul azon vidékei közé tartozik, melynek építkezéséről, tárgyi kultúrájáról, településtörténetéről a legtöbbet tudjuk, ezen belül is Szenna népi építkezésével külön tanulmány foglalkozik.

84 Szennán jelenleg regionális szabadtéri múzeum épül a zselicségi és belső-somogyi népi építkezés megörökítésére. 15. kép. A szennai lakóház utcai homlokzata (SZNMF 4712).