Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tanulmányok - ZENTAI TÜNDE: A dél-dunántúli település és népi építkezés változásai a 19. században (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum dél-dunántúli tájegysége)

14. kép. A faddi lakóház tornácának részlete. Épült 1897-hen. (SZNMF 27423). ségbe telepítendő uszóüi épülettel, lényegtelen eltérések mellett szinte teljes azonosságot tapasztalunk. Bemuta­tásukkal a Duna két partjának népi építkezésbeli egye­zéseit hansúlyózzuk. A másik szempont, ami miatt a táj­egység korábbi felelőse, HOFER Tamás a faddi ház ki­választása mellett döntött az volt, hogy általa lehetőség nyílik a jelentős helyi bútorkészítő központ termékeinek szerepeltetésére, és rámutatni a Duna két oldalán a ko­máromi központ hatására kialakult bútorstílusok közös vonásaira. Mindezen túl a dél-dunántúli tájegységben be­mutatandó anyagi kultúra 18—19. századi fejlődését idő­ben ez a porta zárja. A ház maga a 19. század legvégén épült. Szerkezeti megoldásaiban a hagyományos építke­zésmód, a lakáshasználat változását reprezentálja. Gazda­sági-társadalmi téren a kapitalizálódó parasztbirtok kö­zépszintjét állítja be, rangos gazdasági épületei intenzív állattenyésztésről és fokozott árutermelésről árulkodnak. A lakóház szoba-konyha-szoba-kamra-istálló beosztá­sú vályogépület, udvari frontján végig tornáccal (14. kép). Utcai szobája fűtetlen „parádés szoba", lakószobájában alföldi típusú csonka gula alakú kivülfűtős kemence állt. Füsttelenítése egy, a konyha terében álló, megnövelt keresztmetszetű kamin jellegű építmény segítségével történt, amire a padlástérben egy kisméretű szabadké­mény boltját húzták föl (húsfüstölés érdekében). Füst­telenítő berendezése tehát átmeneti forma, a zárt és a nyílt füstelvezetés elemeinek együttes alkalmazásával készült. A harmadik telekre zselicségi épületek kerülnek Szennáról és Zselickisfaludról. Részben a zselicségi tal­pas-vázas építkezést, részben annak továbbfejlődését akarjuk bemutatni, a múlt század közepéről, középpa­raszti szinten. Zselicség a Dél-Dunántul azon vidékei közé tartozik, melynek építkezéséről, tárgyi kultúrájá­ról, településtörténetéről a legtöbbet tudjuk, ezen be­lül is Szenna népi építkezésével külön tanulmány foglal­kozik. 84 Szennán jelenleg regionális szabadtéri múzeum épül a zselicségi és belső-somogyi népi építkezés meg­örökítésére. 15. kép. A szennai lakóház utcai homlokzata (SZNMF 4712).

Next

/
Thumbnails
Contents