Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tanulmányok - BÍRÓ FRIDERIKA : Zala- és Vas megye paraszti ház- és lakáskultúrája a 19. században (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Nyugat-Dunántúl tájegysége)

... 30 dik augusztusban . A lakóház eredeti beosztása feltehetően eltért a jelenlegitől. Az építéskor szoba-konyhából állt és csak jóval később épült hozzá a második kamra, amelyet egy időben istállóként is használtak (25. kép). A nagyméretű (feltehetően eredetileg füstös) konyhát is később választották ketté, valószínűleg akkor, amikor a kéményt építették. A kémény építése a 19. század második felére tehető (még 1876 előtt). A 2. kamra mellé szintén később, egy nyitott színt építettek. A toldással és a leválasztással kialakult a lakóház jelenlegi beosztása: szoba-konyha (kéményalla-konyha)-kamra (1.) — kamra (2.) — nyitott szín". (26. kép). Az idézet a kiválasztás után készült ún. néprajzi megfigyelésből való. Ebben a leírásban sorra tárgyaljuk a terepszínt, a beosztás, a falazat, padlózat, nyílászárók, födémek, tetőszerkezetek, héjazat, konyhai-szobai tüzelőberendezések, beépített bútorok és külső járulékok vizsgálata során tett megfigyeléseket. A bontáskor külön figyelmet fordítottunk korábbi feltevéseink igazolására. A bontási naplóban a bontás minden szakaszát rögzítettük. A problematikus részekről, szerkezetekről fényképeket, rajzokat készítettünk. A bontás alatt kialakult véleményünket a bontási napló végén a következőkben foglaltuk össze : „Eredeti beosztása: szoba — konyha — (feltehetően) nyitott szín vagy nyitott pitvar. A szobába a lakóház déli oldalán húzódó pitarból lehetett belépni, azon az ajtón, amelyet befalazva találtunk. E fölött kisméretű tolitus szellőzőnyílás volt. A szoba és konyha közötti ajtót később nyitották. A közfal boronált kivágták, a boronavégeket lefaragták, az ajtószárfákat ezekre a boronákra tolták rá és faszöggel rögzítették. Az ajtó 19. század végi betétes, festett típus. Tokja a válaszfal talpboronájába utólagosan vágott mélyedésbe illeszkedett. A szoba hátsó (D) homlokzatán talált befalazott ablaknyílás funkciójára nem találtunk magyarázatot. Feltehetően nem használták. A konyha eredetileg egy légterű volt. Ezt elsősorban az bizonyítja, hogy a konyha és az 1. kamra vakolatrétege összefüggött. A két helyiség válaszfala alatt összefüggő, füstös sárvakolatot találtunk, de hasonló füstös vakolatot találtunk az 1. kamra falán is. A tégla válaszfal szerkezetileg nem kapcsolódott az épület többi eleméhez, így elbontása után kialakult az eredeti állapot. A födémdeszkázat elbontása után megállapítottuk, hogy az eredeti födémgerendázatot is átalakították. A jelenlegi födémgerendák mellett megtaláltuk az eredeti, kivágott födémgerendák maradványait. Ezeket feltehetően akkor cserélték ki, amikor a kéményt felépítették. A kémény építési idejére pontos választ nem kaptunk. A múlt század 70-es éveiben már állt. A konyha és az 1. 26. kép. A kondorfai lakóház bontáskori alaprajza: szoba-konyha-kamra-istálló-nyitott szín.