Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Közlemények - GRÁFIK IMRE: A makói paraszt-polgár ház

A tervekben a helyrajzon kívül a pincze, földszint és minden emelet alaprajza 1:10(1 a keresztmetszet és homlokzat 1:50 aránybani léptékben feltüntetendő. 4- §. Az utczák és telkek szabályozása és e körüli eljárásról. Addig is, míg a város fölméretése, lejtméreti vonalainak megáUapítása megtörténhetnék, az építési bizottság nyüvános közlekedési helyek mellett létesítendő szabályozási vonalak kitűzésénél főtekintetet fordítani köteles a következő pontokra: a. ) Az utczáknak vagy köztérnek megfelelő szélességére és lehető egyenes irányára. b. ) Hogy a fő-közlekedési utak 16 méternél, a kisebbek 12 méternél keskenyebbek ne, de inkább szélesebbek legyenek. c. ) Hogy mindenkorra a lehető leghosszabb egyenes vonal vétessék szabályozási vonalul, a ki nem kerülhető törések pedig nem a háztelkek utczai vonalára, hanem oda építendők ahol az egyes mesgyék az utczák vonalát érintik. Ha valamely telek a megállapított szabályozás folytán a lemetszés vagy hozzáadás által változás alá esik, a lemetszett terület értékének a város által való megváltása, vagy eüenkező esetben a telkekhez csatolt terület értékének az ülető telektulajdonos által teendő megvétele iránt előzőleg mindig barátságos egyezség kisérlendő meg s nem sikerülés esetében a bírói eljárás követendő. Városi tanács feljogosíttatik, hogy egyezség nem sikerülte esetén a szükséges kisajátítási jogért a kereskedelemügyi minisztériumhoz esetről-esetre a törvény-hatóság útján kellőleg felszerelt feliratot, illetve kérvényt intézzen. 5- §. A háztelkek felosztása és nagyságáról. Valamely beépített vagy üres teleknek, vagy bármely nagyobb területnek felosztása csakis hatósági engedély meüett történhetik és csak ezen engedély előleges kinyerése után lehet az egyes telek beépítésére vonatkozó építési engedélyért folyamodni. A telek felosztása, csak azon esetben engedélyezhető, ha: a.) minden egyes új telek legalább 16 méter széles utczavonallal és 450 négyszögméternyi 8 2'z" széles, 125 négyszögöl térfogat) területtel bír. A telek akképeni felosztása, hogy az új telek utcza vonalat nem bír, nem engedélyezhető. Nem engedélyezhető a teleknek akkénti felosztása sem, hogy ezen felosztás folyamán zárt (vak) utczák keletkezhessenek. Nagyobb területek felosztása csak azon esetben engedélyeztetik, ha a tervezett utczára eső területek kártérítés nélkül átengedtetnek a város birtokába, és ha a telektulajdonosok a netáni utcza feltöltési költségét viselik. A telek felosztását kérő fél a felosztandó területre vonatkozó, s a felosztandó telek hiteles fekrajzát, a szomszédos telkek épületének pontos megjelölésével két példányban köteles a tanácshoz intézendő folyamodványához csatolni. A rajzok közül az en

t dély megadása esetén egy példány a mérnöki hivatalnak ellenőrködés végett, a másik példány pedig a jóváhagyási záradékkal ellátva a kérvényező félnek használatra fog kiadatni. Valamely telekrésznek a szomszéd telekhez csatolása csak azon esetben engedhető meg: a.) ha ezáltal a megmaradt telekrész szabályszerűségéből nem veszít és az előírt térfogatnál nem csekélyebb; b.) és ha ez által a szomszéd telek azon előnyben részesül, miszerint általa szabatosabbá válván, a rajta teendő építkezés tűzrendőri és közegészségügyi szempontból előbbi állapotánál kevésbé leend veszélyes. II. rész Az eszközlendő építkezésekről 19. §Az épületre vonatkozó rendszabályok. Az építést tartozik az illető csak gyakorlott, szakképes egyének által, kik az új ipartörvény és szabályok értelmében arra jogosítvák, végeztetni, kik a terv s illetve jegyzőkönyv aláírása alapján a hatóság iránt felelősek. Az épület állásfái oly formán állítandók föl, hogy az által a forgalom ne akadályoztassák és az utczán vagy járdán gödrök ásása tüos. Az állás szüárdságáért vállalkozó felelős a hatóság irányában. 20. §. Az épület fölállítása és magasságáról. Az első kerületben minden épület az utcza homlokvonalában állítandó és a szomszédos épületektől tűzfalak által elkülönítendő. Mellék- vagy gazdasági épületek csak azon a szomszédos épületekkel hasonló kiállítást nyernek.IstáUók, félszerek, ólak és egyéb bűz-és rondasággal járó épületeket az utcza vonalán építeni nem szabad.21. §. Az építési anyagokról és falak vastagságáról. Az I.a.) kerületben csak teljesen téglából vagy kőből építendő épületre adható engedély és pedig csak azon esetben, ha a tégla vagy kő mészhabarcsba rakatik; Az I.b.) kerületben az utcza felőli rész tégla vagy kőből építendő mészhabarcsba, - az épület belső része 1 méter magasságban mészhabarcsba rakandó tégla vagy kőből építendő a többi rész vegyes anyagból is építhető. Megjegyeztetik azonban, hogy a vegyes anyag használhatását minden esetben az építészeti bizottság - a helyi és építési viszonyok figyelembe vétele mellett állapítja meg. II- ik kerületben minden épület fala a járdától egy méter magasságra téglából rakandó mész-habarcsba, azonfölül vályog vagy vert fal is lehet.III-ik kerületben minden épület fala a járdától 32 centiméter magasságra téglából rakandó, bárminő habarcsba, azon felül vályog vagy vert fal is lehet.rV-ik kerületben egyszerű vert fal vagy vályog fal alárakás nélkül. Földszintes épületeknél azon főfalak, melyek a tetőzet és mennyezet hordására szolgálnak, legalább 48 cm (1 1/2 tégla) vastagságba építendők. Emeletes épületeknél ezen főfalak csak égetett téglából épülhetnek és a legfelsőbb emeleten legalább 48 cm (1 1/2 tégla) vastagok legyenek. Ha az emeletek közt vastartók közötti mennyezet vagy borított gerenda födém alkalmaztatik két egymás fölötti emelet főfalai egyenlő vastagságban építhetők; ha ellenben azonos gerenda födémek használtatnának, az ülető falak minden emeleten lefelé 16 cm-terrel (1/2 téglával) erősbbítendők.