Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

Tudománytörténet - K. CSILLÉRY KLÁRA: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakulásának előtörténete

kit meg kenyérrel, szalonnával, mézzel, borvízzel.

69 De úgy látszik, maga a házbeli élet is jórészt a közönség széles nyilvánossága előtt folyt; így aztán a gajdeli ház lakóit éppen ebédnél lepte meg, nagy ijedségükre, a kiállításban körülsétáló Ferenc József király.

70 Egyébként tervbe vették, hogy a székely házban valódi lakodalmat is fognak ülni, székely módra megtartva, a kiállításnak a területén felépített templomban végbemenő esküvőt követően.

71 Ennek a megtörténtéről azonban nincsen tudósítás. A párizsi világkiállításon előállt helyzettel szemben, Bécsben már csupán egy-két parasztház szolgált kimondottan kiállítási helyiségül. Az ilyen irányú igénybevétel egyébként egészen természetes, hiszen a házaknak az építtetői a kereskedelmi és ipari érdekeltségű helyi kiállítási albizottságok voltak,

7 2 esetleg egy erre vállalkozó uradalom,

73 illetve kereskedő.

74 A galíciai házban erdészeti,

75 az elzásziban pedig mezőgazdasági termékbemutatót tartottak, népéletre vonatkozó tárgyak mellett.

76 Az utóbbi házban modernül berendezett vendéglő is működött.

7 7 A vorarlbergi házban hímzések tárlatát lehetett látni, mellettük helyi viseletbe öltözött leányok készítették a hímzéseket.

78 Az orosz ház az építtető fakereskedő által forgalmazott épületfák bemutatására szolgált.

79 Árusítás több házban is volt. A vorarlbergi házban egy leány viseletes és tájképeket kínált.

80 A székely házban különféle háziipari cikkeket árusítottak, részben eleve úri-polgári igényeknek a kielégítésére előállítva: edényt, fafaragást, gyermekjátékot, taplósapkát, ostort, lovaglópálcát, teknőc legyezőt. Lehetett itt kapni füzetkéket is, cím szerint ismerjük közülük a „Székely dalok"-at.

81 Figyelemre méltó a kisdisznódi és a gajdeli házban árusított tájékoztató füzet, tekintve, hogy mindkettő már néprajzi igénnyel készült. Az első ROTH Johannes összefoglalása az erdélyi szász parasztságról.

8 2 A másikat SCHRÖER Karl Julius magáról a kiállított gajdeli házról írta;

83 ez számunkra azért különös jelentőségű, mivel közvetlen elődjeként tekinthető azoknak az ismertetőknek, amelyek a szabadtéri múzeumok legkisebb egységeit, az egyes házakat vagy telkeket mutatják be. A gajdeli házról szóló munkának a megjelenését követően kérte fel a bécsi kiállításnak a vezetősége SCHRÖERt, hogy elemző és értékelő bemutatást adjon a parasztházakat magába foglaló XX. csoportról.

84 Míg a gajdeli házat kiállító pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara még elsősorban nyilván azért fordult SCHRÖERhez, mert pozsonyi származású volt, a bécsi megbízatás alkalmával az előbbi feladat sikeres megoldásán túl bizonyára számításba vették azt a jeles számú nyelvjárási és folklorisztikai tanulmányt is, amelyet az 1860-tól Bécsben működő kutató — aki akkor a bécsi műegyetem német irodalmi tanszékén tanított — az 1850-es évek derekától kezdődén a magyarországi németség körében, illetve kisebb részben Ausztriában és Szlovéniában készített.

85 Az a tény, hogy a hivatalos jelentés megírására néprajzi érdeklődésű kutatót kértek fel, egyben azt is jelzi, hogy a világkiállítás rendezőbizottsága úgy látszik, végleg leszámolt már a parasztházakhoz előzetesen fűzött népboldogító ábrándokkal, és kényszerűen tudomásul vette a kiállítók és a látogatók általános véleményét. Ez ugyanis egyöntetűen néprajzi bemutatóként értékelte a kiállításnak ezt az egységét. SCHRÖERt az osztrák néprajztudomány történetét megrajzoló Leopold SCHMIDT a modern néprajz egyik első képviselőjeként veszi számba, a korai nagy gyűjtőknek a sorában, és megállapítja, hogy a most szóban forgó művével, a bécsi világkiállítás parasztházairól adott összegezésével új korszakot nyitott az osztrák kutatásban, megindítva a néprajzi ház- és eszközvizsgálatot.

86 A gajdeli házról írt ismertetőt JANKÓ János is kitűnőnek értékelte.

87 SCHRÖER munkásságának a megítélésekor mégis nem lehet említés nélkül hagynunk azt a tényt, hogy ő, aki ifjúkorában, 1848-49-ben Haynau magántitkára volt, a későbbiekben is képviselője és táplálója maradt a hazai németség túlfűtött nacionalizmusának, az ezzel összefüggő elfogultsága ugyanis a tudományos működésére is torzítóan hatott.

88 Ez többek között az 1873-as kiállítás parasztházairól készített összefoglalásában is megmutatkozott. Sine ira et studio, mindenképpen meg kell hagynunk, hogy a bécsi világkiállítás parasztházainak az ismertetésével SCHRÖER kétségkívül igen jelentős és úttörő munkát végzett. Az elvállalt feladat újszerűségéből következik, hogy a tárgyalásának a szempontjait és módszerét, nemkülönben a téma megvilágításához bevont anyagot minden előzmények nélkül, saját magának kellett meghatároznia. Tévedései - részrehajlásán túl — nagyrészt a kora tudományosságának a hibái, illetve az ilyen bemutatás legelső voltával járó bizonytalanságból erednek. SCHRÖER érezhetően nagy ambícióval igyekezett megfelelni a kitűntető megbízatásnak. Amennyire módjában állt, megfelelő adatgyűjtésre törekedett — ami azonban érthetően inkább csak egyes hazai származású házaknál sikerült. A házak jobb megértéséhez kidolgozott segédtémák részben már azok, amelyeket ma is kötelezőeknek vallunk, így az épületek által képviselt népcsoport történeti vázlata, társadalmi jogállásának a meghatározása, illetve a házat lakó család múltjának ismertetése — ami SCHRÖERnél a családnév helyi múltjának a nyomozását jelenti.

89 A segédanyag feldolgozásában a szerző a kora színvonalán álló szakirodalomra támaszkodott — ezzel szemben a népi építkezés vizsgálatához csupán O. Spamer képes Conversationslexikonára.

90 így érthető, hogy végülis az előbbi úgyszólván öncélúvá vált, főszerepet kapott az alaptémához, a kiállított parasztházakhoz viszonyítva. A mai gyakorlatunk számára különösen az az egyoldalú tárgyalás idegen, ahogy SCHRÖER szinte kizárólag a nyelvészet szemszögéből nézte a kérdéseket, főként az egyes szavaknak, azaz a kiállítási házak lakóitól a kiállított tárgyakkal kapcsolatban gyűjtött elnevezéseknek az eredetét nyomozva

91 — és ezen mit sem változtat az a tény, hogy ezt a megközelítést, alapképzettségére hivat-