Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 1. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)
Tanulmányok - BALASSA M. IVÁN : Dél-Borsod település- és építéstörténetének vázlata (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Tiszavidék tájegysége)
zat előtt, a második a szoba-konyha, a harmadik a konyha-kamra keresztirányú falánál állt. Mindhárom tölgyfából készült. A szelemengerenda fenyő volt, rajta olyan faszögnyomok, melyek arra vallanak, hogy tutajba összeállítva folyón úsztatták. A gerenda szoba felőli végén olyan korhadásnyomot figyelhettünk meg, mely azt mutatja, hogy a ház élete során kissé előrehúzták és eredeti helyzetében elérte a hátsó, rövid homlokzatnál a kontyolást. A szarufák felül faszöggel voltak összeerősítve, az egyik szarufa villás bevágásába eresztették be a párdarab lekeskenyített végét. A szarufák alul a sárgerendához nem voltak hozzáerősítve. Figyelemreméltó a hátsó rövid homlokzat feletti kontyolás megoldása. Eredeti állapotában itt az utolsó, még a szelemenen nyugvó él-szarufapárat felső harmadában egy torokgerenda-szerűséggel összekötötték, és erre ráakasztották az egyik végükön faszeggel ellátott fél szarufákat. Ez az ágasfás-szelemenes tető kontyolási lehetőségére jó példa, de annak korlátait is mutatja. A szarufákra a tetőléceket — melyek hasított fából készültek, gúzzsal kötözték fel. A szoba felőli véghomlokzat oromhárornszöge fonott volt, az első szarufapárba, illetve a fal feletti első keresztgerenda lyukaiba beerősített függőleges karók közét fonták be vízszintesen. A lakóház eredetileg zsúppal volt fedve. A zsúpkévét a tetőlécekhez hasonlóan gúzzsal kötözték fel. A későbbiek során a tetőt náddal javították ki. (10—11. kép). A lakóházban a bontáskor már nem találtunk teljesértékű tüzelőberendezést. A szabadkémény még megvolt, de lepadlásolva, és csak a konyhából fűthető szobai kemence állt, melynek szája elől a konyhában egy égetett téglából készített kémény-pülérben vezették fel a füstöt a szabadkéménybe. A szabadkéménynek is csak a gerendaváza bizonyult eredetinek, a rászegezett lécekre kötözött, belülről betapasztott nád későbbi átalakítás eredménye. A kémény függőleges gerendáiban megtaláltuk a vízszintes karók lyukait, tehát a kémény eredetileg egy függőleges fonású, belülről valószínű tapasztott veszszőkémény volt. A ház volt tulajdonosának emlékezete szerint a kémény alatt konyha, azaz középpadka volt. Ennek pontos helyzetét és méretét kutatóárkokkal, és a fal tapasztásrétegeinek eltávolításával kíséreltük meg feltárni. A ház hossztengelyével párhuzamos kutatóárokban jól meg lehetett különböztetni a konyha azon részeit, melyek nem voltak fedve, és ahol homokos, meszes, láthatóan többször megújított járószint volt, és a fedett, gyakorlatÜag a ház alatti talajjal megegyező részeket. Ennek alapján a szoba felől, a meglévő csonknak megfelelő szélességben kirajzolódott a 41 cm széles padka. A kamra felől csak egy egészen keskeny padka lehetett, szélessége nem haladta meg a 15-20 centimétert. Középen pedig a szoba felőli faltól 88 cm-re egy 105—110 cm széles, a jelenlegi padlószinttől számítva egészen 15—20 cm mélységig felületén keményre átégett, lejjebb morzsalékos vörös réteget figyelhettünk meg. Ez az átégett rész a hátsó hosszú homlokzati faltól kis távolságban kezdődött és majdnem a mestergerendáig, azaz a ház tengelyéig tartott. Mögötte a falon a legalsó tapasztásréteg eltávolítása után 100 cm magasságban 35 cm magas félköríves égésnyom bukkant elő, melynek középső részén a vályogtégla pirosasra átégett. Ezen a falon még egy égésnyom volt, mégpedig ezzel megegyező magasságban a szoba felőli faltól 8 cmre kezdődően 50 cm szélességben és 44 cm magasságban. Ez a nyom azonban nem mutatott olyan erős elszíneződést, mint az előző. Ez utóbbi nyom alatt a falban kis homorú bemélyedés volt megfigyelhető a padlószinten. Ezen nyomok értelmezését nagymértékben megkönnyíti, hogy a szoba felőli falban attól a magasságtól kezdve, ahol a hátsó hosszú homlokzaton a füstnyomok végetérnek, egy ívesen futó, 12 cm mély, és a kemence füstjáratába torkoló füstjáratot bontottunk ki (12. a—b. kép). Mindezen nyomok alapján a konyha tüzelőjének rekonstruálásánál egyértelmű, hogy a két keresztirányú fal előtt padka volt, a kamra felől egy egészen keskeny, a szoba felől szélesebb, magasságuk valószínű megegyezett a szobai kemence szájának magasságával (a megmaradt csonk ilyen magas volt). A középső építmény viszont nem lehetett egy tömör középtűzhely, hiszen ennyire és ilyen mélységben nem éghetett volna át a föld alatta még akkor sem, ha egészen csekély magassága lett volna csak. így csak egy kemencét tudunk itt elképzelni, melynek formája szögletes volt, és feneke nem haladta meg sokkal jelenlegi padlószint magasságát. Ennek a kemencének a hátsó fal felőli részén egy katlan állhatott, ezt nagymértékben valószínűsíti az, hogy a környéken tömör középpadka hátsó részén ismert volt ez a megoldás. 127 A konyha és szoba falának sarkában álló katlan valószínű már egy későbbi időszakban épült. A füstjárat utólag kivágottnak tűnt, olyannyira, hogy építése során helyenként meg is bolygatták ezt a falat. A szobabeli kemence tömör agyagpadkán állt, melynek szobaajtó felőli részét utólag lefaragták. A kemencét valószínű valamilyen vesszővázra, vagy napraforgószár vázra építették, ennek nyomai a kemence átvágása után jól megfigyelhetők voltak. A kemence pártáját sárból építették fel, nem volt benne vasabroncs megerősítés. A kemence pártáján a vastag meszelésrétegek alól sikerült kibontani a díszítést, és a kemencenyak szobaajtó felőli része szintén díszített volt. A kemence feneke négyszögletű lapos szabályos kőlapokkal volt kibélelve, alatta sem cserép, sem üvegtörmelék nem volt. A konyhába és természetesen utána a kéménybe a füst nem a kemence száján távozhatott, hanem egy a falban lévő függőleges füstjáratba, mely füstjárat csak közvetlenül a szabadkémény indulásakor torkollott a konyha légterébe. Az természetesen nem valószínű, hogy ez a kemence XVIII. század végi lenne, viszont a füstjárat egykorú a fallal, a fal felrakásakor készíttetek, és nem utólag vágták ki, mint a második katlan egyébként bele torkolló füstjáratát.
