Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)
Levelek
szellemes útitársam lenne és amellett remélem, hogy idegeid sem elnyűvöttek, mert idegbetegek nem tudják magukat a nem megszokott keretek között kellőképpen adminisztrálni. Gondolkodj rajta és írjál őszintén ! Mégis idekívánkozik a tollam hegyére az én utazásom célja: olyan nivójú írásokban akarok beszélni, amelyek nemcsak Magyarországnak szólnak. Azok a kérdések, amelyek megírásra méltóak, nem kis közösségek kérdései és szükséges, hogy az ember földrajzilag független legyen, mikor a hozzájuk való méltó szavakat keresi. Ezért megyek én „tanulmány"-útra. írjál, Kedves Barátom, és főképen ne sűlyedj bele az aktualitásokba ! örömet szerzel mindkettővel nekem. A címem a borítékon van. Ide címezz mindent ! Kívánom, hogy sikerüljön napjaidat József Attila kibontakozásához felhasználni, még akkor is, ha kényelemből nem szeretnéd és ölel Feri 1924. XI. 19. U. i. Gy. Gitta súlyos önarcképet produkál, amelyek egész váratlanok és meglepőek. B. Vilma viszont reporter, Becski Andorék végre válaszoltak. 58 JÓZSEF ATTILA - JÓZSEF JOLÁNNAK Szeged, 1924. nov. 23. Édes Lucikém, midolog ez, mi szörnyű dolog, hogy ennyire magamra hagytok. Beteg is voltam, feküdtem egy hétig, közben fölkeltem és összeestem az uccán, de most már úgy érzem magam, mint egy tucat rézfánfütyülő rézangyal. Nagyon vártam válaszotokat, jólesett volna. No de — tudom - azért mégse felejtettetek el egészen. Mi van az előfizetésekkel? Isten tudja mikor fölküldtem 50 ívet és még semmi válasz se jött rá. (Most miattatok csak 800 peint;