Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Jegyzetek

(1901) orvossal, aki ekkor a Bartha Miklós Társaság elnöke volt. — A Bartha Miklós Társaságról 1. JAÖM III. 284 — 285., a röpiratról uo. 422-424., József Attilával való együttműködésről ír Fábián Dániel: József Attilával a Bartha Miklós Társaságban. Emlékkönyv, 228 — 233., valamint uő: József Attiláról. Bp. 1974. Kossuth Könyvkiadó Sokszo­rosító üzeme 210. — Ez utóbbiban közli a röpirat általa írott első fogal­mazványát (45 — 59.), majd József Attila által átdolgozott szövegét (59-72.). 183. GUNDA BÉLA - József Attilának. Marton vásár, 1930. júl. 1. Eredetije: PIM. — Tintával írott levél. Gunda Béla (1911) néprajztudós, egyetemi tanár. — Mint egyetemista, ő is lakója volt a Hársfa utcai Diákok Házának, ahol az 1930-as évek elején gyakran megfordult a költő. József Attila és a baloldali egyetemi hallgatók kapcsolatára utal Németh Andor: JA é. k. Cs 1948. máj., 23. — Gunda Béla erről a következőt írja: ,,Ez az 59/b. szám alatti diák­internátus egyik budapesti gócpontja volt a haladó szellemű diákság­nak és mint ,proli Eötvös Kollégiumot' emlegették. A Diákok Házá­ban dolgozott az a falukutató csoport, amelynek tagjai az Elsüllyedt falu Dunántúlon [Bp. 1936.] c. szociográfiai munkát megjelentették. 1930-tól mind több író fordult meg a diákok körében, akik baráti be­szélgetésekkel, előadások tartásával segítették elő a diákok haladó tö­rekvéseit. . . . József Attila 1930 őszétől 1932 elejéig többször megfor­dult a Diákok Házában. Egy alkalommal kisebb csoportunknak elő­adást tartott Fábián Dániellel közösen írt kérdőívéről . . . Akkori falu­járásaink során ezt az úttörő, néprajzi szempontból is figyelemre méltó kérdőívet már használtuk. ... A Diákok Házában József Attila több­ször felhívta a figyelmünket arra, hogy a folklór gyűjtés során kísérjük figyelemmel az alföldi betyár-balladákat és a mezőgazdasági munkás­mozgalmakkal kapcsolatos dalokat. Szólt a népköltészet, a népmesék szociális vonatkozásairól. (JA ós a néprajz. Ethnographia, 1957. 634.) Mi Lapunk (1921 — 1932) csehszlovákiai magyar nyelvű folyóirat, 1925­től a Sarlós-mozgalom orgánuma. (L. Kovács Endre: A Sarlós-mozga­lom és a magyar irodalom. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom köréből I. Szerk.: Szabolcsi Miklós és Illés László. Bp. 1962. Akadémiai Kiadó. Főként 307-308. ós 329.) Ifjú Erdély (1923 — 1940) Kolozsvárt megjelonő szépirodalmi és tudomá­nyos folyóirat. „alázatos kisbérese vagyok ..." — idézet József Attila önvallomásából, amely — több fiatal író nyilatkozatával együtt - az Erdélyi Helikon 1930. januári számában jelent meg. (Az önvallomás szövegét 1. JAÖM IV. 21 — 22., a nyilatkozatsorozat ismertetését uo. 191.) 184. JÓZSEF ATTILA — A Magyar Szemle Kiadóhivatalának. Budapest, 1931. febr. 28. — Közölte: Bisztray Gyula: Ambrus Zoltán, József Attila és Kosztolányi Dezső egy-egy levele. It. 1961. 2. sz. 174 — 175. — Nyomtatott név- és lakcímjelzéssel ellátott saját levélpapírján írógéppel írott levél.

Next

/
Thumbnails
Contents