Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Jegyzetek

kisbetűkkel, tintával írott képes levelezőlap. Keltezése a postai bélyegzőn. A vergiliusi idézet Juhász Gyula József Attilához 1922 augusztusában írott leveléből való. (L. a 19. sz. levelet ós jegyzetét.) József Attila szövegéhez csatlakoznak az alábbi üdvözlő sorok: El kell árulnom Attilát, szakálla hiányzik ugyan már, de bajusza kezd magyarosan kunkorodni. Szívből köszönti Dr. Révész Sándor Békéscsabáról. 133. JÓZSEF ATTILA — Zolnai Bélának. Budapest, 1928. márc. 29. — Eredetije: MTAK. — Közölte: Szerb Antalné: József Attila ismeretlen levele Zolnai Bélához. It. 1969. 856 — 857. — Tintával írott levél. Zolnai Béla 1927 —1945-ig szerkesztője volt a Széphalom című, Szegeden megjelenő tudományos, irodalmi folyóiratnak. — József Attila és a Szóphalom viszonyát elemzi Kovács Sándor Iván: Dézsitől Horgerig. (Töredék József Attila régi magyar irodalomélményéhez.) Kortárs, 1971. 6. 965-967. Három Villon-ballada fordítását küldöm ... — Valószínűleg a Villonról és a vastag Margóiról szóló ballada, Ballada, melyet Villon szerzett édesanyja kérésére ... és a Ballada a hajdani idők dámáiról című művekről van szó. — E fordítások keletkezését — első megjelenésük alapján — a JAÖM IV. kötete (1. 215 — 222.) I929-re teszi. E nemrégiben közzétett levél tanúsítja, hogy József Attila ismert Villon-átültetéseinek fele 1928 elejéig elkészült. — A balladafordítások nem jelentek meg a Széphalomban. Zolnai Béla közlése szerint (1. Szerb Antalné i. m. 855.) a folyóirat nem fizetett tiszteletdíjat munkatársainak. ,.. . . József Attilának Eckhardt Sándorra, illetőleg az általa említett tiszteletdíjra való hivatkozása is félreértésen alapulhatott, mert . . . Eckhardt Sándor tudta, hogy a Széphalomnak, nincs anyagi bázisa." (Uo.) Eckfuxrdt Sándor (1890 — 1969) nyelvész, irodalomtörténész, József Attilának a budapesti egyetemen tanára. A levélben említett költőknek ez idő tájt az alábbi kötetei jelentek meg: Déry Tibor: Énekelnek és meghalnak (1928.), Nádass József: Megy körben az arc (1927.), Szélpál Árpád: Húsz vers (1927.), Fenyő László: Fojtott virágzás (1928.), Tamás Sári: Bőrpalástos napok (1927.), Szenes Erzsi: Fehér kendő (1928.). — Tervezett kritikái közül egyik sem készült el. 134. NÉMETH LÁSZLÓ — József Attilának. Budapest, 1928. márc. 21. — Eredetije: PIM. — Tintával írott postai levelezőlap. Nem tudjuk, melyek voltak a Németh Lászlóhoz küldött versek — az egyetlen említetten kívül —, valamint pontosan azt sem, hogy a Nyugatba, vagy a Napkeletbe szánta-e őket. — Az Istenem c. vers egyikben sem jelent meg. Bartalis János (1893) erdélyi költő, népies ihletésű szabad versek szerzője; versei 1917-től a Nyugat-ban is megjelentek.