Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Jegyzetek

verslicitáoió után ő lett árverési kikiáltója a Görbe-est alkalmából a város notabilitásairól és közismert jellegzetes alakjairól készült 25 — 30 darab karikatúrának is. A szellemes konferálásával árverésre került, egyébként is pompásan sikerült karikatúrák alanyai nehéz pénzeken tudták csak torz-képmásukat maguknak megszerezni. (I. m. 164 — 165.) tiz egynéhány jó verset és egy egyfelvonásos drámát irtam: — versei közül az alábbiakat ismerjük: Karácsony, Kövek, És keressük az igazságot, Az örök Polyhemos, A spenót, Mancinak (és Miskának), Miért mondottál rosszat nékem, Lázadó szentek, Villámok szeretője. — Egyfelvonásos drámájának teljes szövege elveszett, csupán a 28., valószínűleg utolsó lapja maradt meg. Szövegét 1. JAÖM IV. 16. Krüikát is irtam — Réti Ödön: Zorka c. regényéről, bírálata a Makói Friss Üjság 1924. jan. 29-i számában jelent meg. Szövegét 1. JAÖM III. 7-8. A lányok kézről kézre adtak . . . Espersit János húga, Mária emlékkönyvébe írta a Mancinak (és Miskának) c. verset. (L. Péter: Espersit, 61.) az ügyészség Istengyátázásért pörbe fogott — a Lázadó Krisztus c. verse 1923. okt. 19-ón jelent meg a Kékmadár c. rövidéletű folyóiratban. (A lapról I. részletesebben Szabolcsi: 562.) Hajdú Henrik (1890 — 1969) műfordító, ekkoriban a Kékmadár szerkesztője. János bácsi ... is ült fogházban — Espersit alelnöke volt a Nagy György-féle Országos Köztársasági Pártnak. Amikor mozgalmukat betiltották, a többi vezetővel együtt ő is fogházba került. (Vö. Péter: Espersit, 13—16.) 42. ERG ÁGOSTON — József Attilának. Wien, [1924.] márc. 15. Eredetije: PIM. — Közölte: Péter: JA Szegeden, 33., valamint Patyi: 223. — Tintával írott levél. Erg Ágoston (Berger Gusztáv, 1905 — 1939?) aktivista költő, a szegedi fiatal írócsoport tagja. (L. róluk Szabolcsi: 397 — 408.) Verseskötetét 1922-ben Koroknay József adta ki. Munkatársa volt az 1923-ban induló Színház és Társaságnak 1924-től Bécsben orvostanhallgató, itt kerül kapcsolatba Kassák körével és az Ék munkatársaival. Hont Ferenc emlékezése szerint (Szeged — Budapest —Párizs. Emlékkönyv, 106 — 107) a szegedi fiatal írókat — köztük József Attilát — ő ismertette meg az aktivista irodalom újabb terméseivel. 1925-ben a Bécsbe érkező József Attilát ő mutatta be az emigránsoknak. — Bécs után Olaszországban folytatja tanulmányait. Az 1930-as évektől Milánóban dolgozik s. az itteni KP tagja. — Munkatársa a 100%-nak, Korunknak, a Forrásnak. — A faj üldözés idején — talán: 1939-ben — öngyilkos lett. (Vö. Péter: JA Szegeden, 32. ós főként Santelli Éva: Erg Ágoston. Tiszatáj, 1968. 4. sz. 340-344.) a Tanítások ... a „kor kereséseinek színvonalába nem esnek belé" — 1922ben — tehát még József Attila versciklusának megszületése előtt — a Ma ós szerkesztője 1920-as programjához képest, új útra indult. A folyóirat 1922. 5 — 6. számában (amely kétéves bécsi megjelenését ünneplő különszám volt) Kassák Lajos: Mérleg és tovább c. vezércikkében a következőt írta: ,,Mi magyarnyelvű aktivista művészek, hétéves küz-