Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

Nagyon kinzott a vágy, hogy beszélhessek és megmutassam az embert, aki bennem él, de az edény nem akart velem megtelni. — Négyszer álltam szemben a halállal, négyszer temettem — gondolod, hogy most is nő még virág a sirhanton ? ! Isten Veled, édes Attilám, látod, már megtanultam a nevedet helyesen leirni pedig arcod formája halványodik emlékezetemben. Mégis, mégis, itt a kezem bucsuszoritása ! 355 JÓZSEF ATTILA - BAK RÓBERTNEK Balatonszárszó, 1937. nov. 14. Kedves Doktor Ur! Azt hiszem, már egészen jól vagyok. Szeretném, ha megirná, mikor látogathatnám meg és mikor beszélgethetnénk el barátilag, - ugy is föl szeretnék menni Pestre, hogy körülnézzek, mihez foghatnék. őszinte barátsággal üdvözlöm. József Attila 356 BAK RÓBERT - JÓZSEF ATTILÁNAK Budapest, 1937. nov. 16. Kedves Szerkesztő úr, levelének — melyet már néhány nap óta várok — őszintén igen örültem. Ugyancsak nagyon örülnék, ha meglátogatna, mert nagyon érdekel, hogy érzi magát és nagyon jónak tartanám, ha sokmindent átbeszélhetnénk. Azonban azt tanácsolom, hogy véglegesen, csak akkor jöjjön fel, ha egészen rendbejött és biztosan érzi, hogy a munkához pihenten és kitartással nekifoghat. További értesítést várva, sokszor üdvözli Bak dr.