Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

Kiszombor, 1922. aug. 17. Kedves Tusikám, én se tudtam elképzelni, hogy mért nem írtok, annál is inkább, mert én küldtem levelet, aztán, hogy nem kaptam választ elküldtem minden megjegyzés nélkül a bizonyítvány-másolatot, kivül a borítékra ráírván címemet: Kiszombor, Zöldfa ucca 404/a, Torontál m. De bizony három-négy hónap óta hazulról az első levél, amit most Te irtál. A címre vonatkozólag pedig, egész bátran megírhatod Lucienak, hogyha akar hát irjon nekem én legkevésbbé Tielőletek bújok el. Apropos, Te azt írod, hogy bár egész télen nem irtál, azért nem lett volna szabad Rólad megfelejtkeznem, mert Te csak szeretsz változatlanul. Hát, ugyanezt mondom énis - énis gondoltam Rád annyit és nekem is rosszul esett, hogy nem irtál: íme, mindketten egy hibában leledzünk — kölcsönös bocsánat stb. stb. Ennél sokkal fontosabb az, hogy Ödön — látod így irom — tavalyi lapja szerint,,igazán elveszett hitem szellemi képességeidben, ha még azt sem tudod elérni, hogy az első eminens légy, és tiszta egyes kalkulusod legyen", mert az osztályunkban most én vagyok a legjobb diák, az első eminens, lévén tiszta egyes kalkulusom. Még tornából is jelesem van, életemben először. Jaj kis baba! mekkora csacsi vagy! Én egyáltalában nem vettem észre, hogy Lucie még csak kemény is lett volna hozzám ! Hogy mért nem írok? Hát istenem, mert nem érek rá. Másodszor mert nem tudtam a címeteket, mivel sejtettem, hogy ők valahova elutaznak — a cimet bíz nem-igen siettek megirni — és azt is tudtam, hogy a lakásban nem fogsz egyedül maradni, hanem szélnek eresztenek. Hát most honnan az isten csudájából tudjam meg az adresseket, mikor Ti nem irtok ? Mi ? Aztán meg a levélírás azt hiszem jelen esetben nem üzlet, hogy annyit írok Neked, amenynyit Te küldsz nekem, hanem, ha szükségét érzi és különösen, ha ráér leäl — Kedves öcsém etc. Ha ti nem tartotok érdemesnek rá, az nem baj, legföljebb egy kissé elkeseredek és egy szép verset írok. — Neked is csak most jut eszedbe egy mama-levéllel megnő