Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

ségesebb világot tudnak csinálni; nem bírnám megint a cinizmust, semmit-komolyan-vevést otthon (tudom te se bírod!) dolgozni muszáj. — Attilkám elfelejtetted Russe Pali kritikáját beletenni leveledbe, amint akartad, írok neki és elkérem tőle. Mondd, nagyon haragszol rám ? Kérlek ne ! Nagyon szomorú vagyok. Sok szeretettel ölel Márti Hogy megy a hivatalnokság? 174 VÁMOS HENRIK - JÓZSEF ATTILÁNAK Budapest, 1929. április 12. Nagyságos József Attila úrnak Helyben Kedves Mester, hálásan megköszönöm a „Nem én kiáltok"-at. Már ki is olvastam elejétől végig, mert szeretem az ön költészetét. Ön fiam útban van a halhatatlanság felé, ami azonban nem jelenti azt, hogy közbe éhen ne haljon. Ez a veszély némiképpen enyhült mostanában ugyebár, de mondja csak, ha ön egyszer történetesen jóllakott, nem fogja Önt a Múzsája oldalba vágni ? Mert Ön verseiben oly gyalázatosan szépen énekli meg az éhséget, hogy önt hatóságilag kellene eltiltani a jóllakástól. De meg a társadalmi változásoknak sem érdeke, hogy költői meg legyenek elégedve. A terített asztal a forradalom ellensége. Isten mentse meg önt a jó ételektől. Szeretettel Vámos Henrik