Fehér Erzsébet szerk.: József Attila válogatott levelezése (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 11. Budapes, 1976)

Levelek

de külömben minek magyarázzam ezt, hiszen oly rossz véleményed van a nők szellemi életéről, látom sejtelmed sincs róla, milyen harcok folynak bennem, hogy megpróbáljam eleven létező mivoltukba fogni mindazokat a dolgokat, amelyek mint misztikus hatalmak, metaphizikai adottságok szerepeltek csak eddig életemben. Meg akarom érteni, mi a pénz, ez a szörnyű ellenséges hatalom, és tudom már hogy vallással, hittel hiába le nem győzöm, itt van állandóan minden nap életünkbe, nem lehet struccpolitikával elkerülni, meg akarom tudni, mért kezdték használni, hogyan használták és használják, mik azok az ezerszeresen bonyolult szálak amelyek abból az egyszerű tényből szövődtek, hogy az ember minden körülmények közt élni akar, ahoz hogy ezt az irracionális csudát, az élet tényét megtarthassuk enni kell és mi minden következett ebből! — Nem tudom mért gyűlölöd úgy a psychológiát és mért képzeled azt, hogy emberek azt hiszik, hogy a műveltség pótol mindent. Ilyen hülyeséget azt hiszem senki a világon nem hisz, egyáltalán mit jelont a műveltség ? Érdeklődést a világ az élet a jelen, mult és jövő, az emberek iránt, mélységes kíváncsiságot, nem megelégedvén saját ötleteivel az embernek, mert így csak egy szűk zsákuccába juthat, mint minden ami elzárkózik a kicserélődés állandó folyamatától, ami az életet minden területén kiteszi. Csak különc, értéktelen tragikomikus eredményű lehet az a szellemi élet, amelyik nem érdeklődik aziránt, mások mit tettek, gondoltak és küzködtek. De okosabb ha abbahagyom, hiszen még azt se tételezed fel rólam, hogy a társadalom fogalmát definiálni tudom, pedig igazán nem értem, mért képzeled ezt olyan fogas kérdésnek. Minden szociológus könyve vagy előadássorozata legelején leadja egészen közhelyszerűen közérthető definícióit, akár szinonimájának tekinti az emberiség szónak, akár azt mondja, hogy a társadalom egy kulturközösségbe tartozó nemzetek, osztályok, csoportok összessége, melyen belül helyezkednek el a ... stb. De hiszen ez mind mellékes, gyűlölködnöd és ellenségeskedned kell azzal a világgal szemben, mely szerinted „kitermelt" engem. Én csak azt nem értem, hogy vádolhatsz azzal hogy én nem Teveled törődtem, hanem magammal és nem érzem a felelősséget érted, mikor eleitől fogva azalatt roskadok. Első perctől kezdve az volt az érzésem veled szemben hogy szivemhez kell szorítsalak, dédelgesselek és vigasztaljalak és egy más jobb világot adjak Neked ahelyett, amelyik rosszul bánt