Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről

mormolását". Vajda János szép versére is tán emlékszik valaki, az egyik versszakára bizonyosan, mely így szól: De néha csöndes éjszakán Elálmodozva, egyedül — Múlt ifjúság tündér taván Hattyúi képed fölmerül . . . Gondolom ez szép. S Szabolcska Mihálynak, akit Ady kegyetlenül Költőcske Mihálynak csúfolt, jelesül két nacionalista versének A salzburgi csapszék és A Grand Café-ban — is akad ismerője s tán kedvelője is. Kozma Andor, Bárd Miklós verseiben is találunk szép sorokat, versszakokat is, Kozma Andor remek, telihangú verselő volt; testvére Bárd Miklós verseiben egy erősebb költői egyéniség nyilatkozott meg, olykor vonzóan. — Legkülönösebb érdekessége Bárd Miklósnak az volt, hogy versei, tán kivétel nélkül, hitves-versek voltak; utána erre példát csak Gellért Oszkár lírájában találunk. (Gellért lírája a hitves-versek mellett az emberiesség emócióit is megszólaltatja.) A drámáról jobb nem beszélni; a Bánk Bánnal lezárult fejlődése; új korszaka csak Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Lengyel Menyhért, Biró Lajos drámáival kezdődött. Ennyi az, amit e korszak irodalmáról így futtában s nyilván nem is egészen igazságosan mondhatunk. A kiegyezési korszak szelleme szunnyadt benne, Deák Ferencien megnyugtató és megnyugodott volt, (hadd ismételjem ezt a frázist), ami a politikában érték lehet, irodalmiakban ellanyhulást jelent. Irodalmi tekintélye ebben a korszakban leginkább Kiss József hetilapjának A Hétnek volt. Intelligens lap volt, kitűnő írók írásait hozta: Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Ignotus, Kóbor Tamás, Heltai Jenő, Salgó Ernő írásait, nem lehetetlen, hogy Herczeg Ferencet is. És valami mégis hiányzott levegőjéből, ami később a Nyugatot szellemi egységgé forrasztotta össze. Az egész korszakra összefoglalón azt mondhatjuk, hogy voltak kiváló írói, anélkül, hogy igazi termékenyítő atmoszférát tudott volna teremteni, ezt a Nyugat művelte meg. S A Héten kívül ? A Vasárnapi Űjság komoly megbecsült lap volt, de bár irodalmi szempontból nem bírt jelentőséggel, a magyar középosztály szemében méltó kifejezése volt a kon-