Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről

vagy valamely váradi barátja útján. A kézirat Ady kezeírása: a garm. ritka jelzés rajta Osváttól való. A kéziratot Osvát később nekem ajándékozta, — szomorú nincseim közé számít. S még egy megjegyzésem: Azt mondja Nagy Andor Hegedűsnek Ady olvasottságáról beszélve, hogy „Nietzschétől csak az aforizmákat ismerte." Hát ha ismerte, amit kötve hiszek, akkor jeles Nietzsche-tudós volt, mert húsz kötet Nietzschében legalább tizenhárom kötet aforizma van. A NYUGAT INDULÁSA - OSVÁT ERNŐ Űgv dukálna, hogy előbb egy fejezetet írjak ezzel a címmel: „Éjszakai beszélgetések Osvát Ernővel." Mert ezekből a beszélgetésekből, melyek rendesen az esti órákban kezdődtek, s hajnalban értek véget, - mert miután én Osvátot a Hangliból hazakísértem lakására a Teréz- vagy Erzsébet-városba, s ő viszszakísért engem budai lakásomra, - ezekből a beszélgetésekből alakult ki a Nyugat megteremtésének gondolata. Ezeken az éjszakai sétákon, vagy kávéházi beszélgetésekben legjobb barátunkkal, Elek Artúrral, egy-egy komoly tárgyalásban Ignotussal, külön találkozásaimban Hatvány Lajossal, - rajzolódtak ki az alapítandó folyóirat körvonalai. De ha megpróbálnám e beszélgetéseket most, több mint ötven év után papírra vetni, bizony jórészt fikció lenne, lényegében nem is kitalálás, de részleteiben fikció. Nem próbálom meg. Az emigrációban két nagyobb és egy kisebb regényt fejeztem be, elég a fikcióból, pláne, hogy egyik sem látott nyomdát. (Arany János az őszikéket — emlékezetből idézek — azzal a gondolattal írta meg, hogy ezek maradjanak csak posztumusz műveknek, nehogy úgy haljon meg, „mint koldus, A ki semmit sem hagyott", ügy látom, én sem halok meg koldusmódra, igaz, hogy ez nem rajtam múlik.) A Nyugat szellemi fölépítése Osvát Ernő munkája, aki viszont koncepciójában nagyon tudott törődni mások meggyőződésével, ízlésével, világnézletével stb., elsősorban Ignotuséval, aki régtől fogva egész szívvel velünk volt. Az én véleményemmel is törődött Osvát, ami nem is volt nehéz dolog, mert én mindenkor vallottam a lapgondolat összeforrottságát Osvát