Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről

Görgey „megbízhatóságáról", Hát ez éppen nem bizonyít Görgey ellen. Tudjuk, hogy nem egészen volt bizonyos, hogy a magyar hadsereg kinek adja meg magát: az orosznak-e vagy az osztráknak; legalább is az oroszok nem tudták biztosan, hogy etekintetben Görgeyben megbízhatnak-e. Aztán maga a fegyverletétel sem volt egészen egyszerű aktus, itt is fontos volt a vezér megbízhatósága. Ami pedig a Paskievics szerint Görgeynek juttatott 10 000 aranyat illeti, Görgey emlékirataiban megmondja, hogy mennyit és mire kapott. Neki magának volt 50 darab aranya, ezt elvették töle, mire Görgey kénytelen volt lovait eladni és inasát elbocsátani. Mikor Paskievics herceg ezt megtudta, mindjárt Görgey hadifogsága első napjaiban háromszáz darab félimperiál aranyat küldött neki. Aztán Nagyváradról való elindulása előtt személyesen adott át neki 500 félimperiált, mert hogy megtudta, hogy Görgeyt nem államköltségen viszik Klagenfurtba, ahová internálták, hanem a magáéból kell a költségeket fedeznie. S végül Paskievics még 300 darab félimperiált bocsátott Görgey rendelkezésére azzal, hogy ezt a Nagyváradra érkezett tisztek között ossza szét, hogy egyenruhájuk helyett polgári öltözéket vásárolhassanak. (Az oroszok általában igen lovagiasan bántak a magyar tisztekkel.) Hogy ez az 1100 félimperiál arany azonos-e s milyen mértékben a Paskievics által említett 10 000 arannyal, nem tudom. Van arany és arany. Továbbá, Görgey könyve már három évvel a forradalom után megjelent, öt nyelven, németül, angolui, franciául, olaszul, svédül. Mert volna Görgey erről a pénzkérdésről hamisan beszámolni, mikor ha megteszi ki volt téve annak, hogy illetékes helyről cáfolat érkezik. De elismerem ez sem döntő ellenbizonyíték. Hogy aztán Görgey ügyével foglalkozva alakult-e ki Gyulaiban Kossuthról kedvezőtlen kép, vagy már előzően is így látta Kossuth alakját, esetleg Kemény Zsigmond hatása alatt, nem tudnám megmondani. A kép, amit róla Jiomhányijaban rajzol, nem helytálló, de hogy Gyulai úgy mert róla írni, ahogy azt igazság keresésében látni vélte, s ezt szemben egy bálványozó közvéleménnyel, respektálnunk kell. Nyilván Arany János példája ia bátorítóan hatott rá, aki a Nagyida i cigányok Csóri vajdájában Kossuthot karikírozta. (Amit később a Bolond Istókban, az ismert szőlősgazda-hasonlattal próbált megmagyarázni.) fifi