Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Jegyzetek

legsérelmesebbnek azt találom, amit Hatvanyval kapcsolatban vetsz a szememre : Fenyó említett cikkében kétségbe vonja, hogy Csinszka őt küldte volna Hatványhoz Bécsbe azzal a kéréssel, hogy adja vissza neki ajándékba Ady egész irodalmi hagyatékát, mint ezt Földessy interjújában állította, majd így folytatja: ,,Hogy mondott-e ilyesvalamit Csinszka Földessynek, vagy nem, nem kutatom, de tény, hogy engem senki ilyen misszióval Hatványhoz nem küldött és a legnagyobb illojalitás Hatvanyval szemben úgy állítani be a dolgot, mintha ez a szép gesztus nem spontán eredt volna tőle, hanem úgy kellett kiravaszkodni. Az sem igaz, hogy ilyen körmönfont eljárásra azért volt szükség, mert Csinszka attól tartott, hogy ha Hatvány megtudja, hogy jegyben jár Márffyval, visszalép ajándékozási szándékától. Mi som állt Hatványtól távolabb, mint az, hogy az ajándék fejében ilyen özvegyi fogadalmat vegyen ki Csinszkától, nem is szólván arról, hogy pontosan tudott e jegyességról, hisz az ajándékozás részleteit Márffy tárgyalta le vele Bécsben." Ezután következik a Földessy levelében idézett mondat Hatványról. — Heller Bernát (1871 — 1943): orientalista, folklorista, irodalomtörténész. — Visky: feltehetően Viski Károly (1883 —1945) etnográfus, egyetemi tanár. — Szemere Samu (szül. 1881): filozófiai író, műfordító. — Waldapfel József (1904 —1968): irodalomtörténész 159 V 3181/208 — az előbbi, 158. sz. levél után Fenyő eleget tett Földessy meghívásának, a személyes találkozás után íródott ez a levél. — Ormos: Ormos Ede (1873 —1944): író, újságíró, a Népszava munkatársa, a Tanácsköztársaság után Bécsbe emigrált, majd Komániában ólt. Ady életrajzhoz is gyűjtött anyagot. — A könyvemben: Ady az ember ós a költő. Budapest 1943. 160 V 3181/212 — 11'5 számú Ady•-verskéziratok : a 175 kéziratból a Nyugat feljegyzésekben említett viszontagságok következtében csak 107 darab került haza Fenyő gyűjteményével. . Ignotus levelei 161 V 3181/25 — a Nyugat dupla száma: 1908. jún. 16 - júl. 1. — Itt térek rá a szerződésre: a Nyugat indulásakor Knapp Miksa ós Hartenstein fakereskedő vállalták a kiadását (Farkas Lujza: A Nyugat ós a századeleji irodalomforduló. 1935. 44.), a lapot a Márkus nyomdában nyomták, 1908 közepén, Hatvány anyagi támogatásával megalakult a Nyugat saját kiadóvállalata, melynek igazgatója dr. Gonda Henrik lett. Az új kiadóval kötött szerződós részleteit vitatja itt Ignotus. A szerződésben nem állapítottak meg Adynak fix fizetést. Ezt panaszolja Adynak Osváthoz írt 1908. júl. 24-i, kötetünkben 15. számú levele. — Relia: Fenyő első felosóge — Janka: Ignotus első felesége — Kornél asszony: Osvát felesége. 162 V 3181/23 — Keltezés: a tartalomból — Herczeg-figyelő: a Nyugat, 1908. szept. 1-i számában (II. 108.) jelent meg Ignotus Herczeg Ferenc című cikke, melyben megvédi Herczeget Fenyő előző számban megjelent kritikájával szemben és többek közt ezt írja róla: „Abszolút író — s ez különösen akkor látszik meg, amikor semmi dolgokat vesz a tollára. Én különben kitűnő meglátónak tartom — s hogy viszont a világ, amelyet