Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Jegyzetek

A LEVELEK JEGYZETEI Ady levelei 1 A208/47. — Postai lev. lap — Keltezés: pb. — Ady Műhelyben c. egyfelvonásos színképét 1902. szept. 27-én mutatta be a nagyváradi Szigligeti Színház Bíró Lajos és Dénes Sándor egyfelvonásosai tarsaságában. A bemutatóra, melyről a nagyváradi lapok részletesen írtak, ekkor figyelhetett fel Osvát Ernő. A Műhelyben szövege a Magyar Géniusz 1902. okt. 26-i számában jelent meg. Kézirata Fenyő gyűjteményéből a PIM-be került. 2 A 208/39. — Képes lev. lap. — Keltezés: pb. — Révész, aki hadapródjelölt őrmester volt, a hadgyakorlatokra való behívás elől ment rendszeresen Párizsba. Katonakönyvét ugyan többnyire Itóka mutatta be az osztrák—magyar követségen, néha azonban személyesen is meg kellett jelennie. Vö. Bölöni: Az igazi Ady. Magvető, 1955. 117. 3 A 205/1. — Keltezés: pb. — Figyelő: itt nem a Figyelő c. folyóiratról van szó, mely 1905-ben megszűnt, hanem az eredetileg ilyen címen tervezett Nyugatról, mely 1908. augusztus 16-ig A Figyelő új folyama alcímmel jelent meg. Az előfizetési felhívást 1907 februárban bocsátották ki. — dr. Both látván (1892—1931): Ady egykori magyartanára és osztályfőnöke a zilahi kollégiumban. Ekkoriban a Szilágy szerkesztője. — dr. Várady Zsigmond (1865— 1913): ügyvéd, publicista, Ady atyai barátja. — dr. Konrád Béla: váradi orvos. — Nagy Mihály (T—1926): Ady baráti köréhez tartozó iíjságíró, későbbi holnapos. — Joseph Fischer: Fischer József, Párizsban élő magyar kereskedő. — Návay Aladár (1864— T): miniszteri tanácsos, a kereskedelemügyi minisztérium franciaországi megbízottja. 4 A 205/45. — Kelet és boríték nélkül — A levél hangjából következtetve 1907 körül, még a Nyugat megjelenése előtt kelt. Móricz is 1908 előttre datálja. A „felénk" a Budapesti Napló szerkesztőségére vonatkozhatik, ahol Ady belső munkatárs volt. 5 A 205/43 — Móricz 1907 előttre datálja. Keltezésünk alapja, hogy a levélpapír fejlécén Budapesti Napló — Magyar Szó olvasható. A két lap egyesülése ugyanis 1907 október utáni állapotra utal. A Vér és arany 1907 december 14-én jelent meg. — Az ön jóslata (...) nem vált be: bizonyára