Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Jegyzetek

219. lap József Attiláról 1. Egy író élete I. 266. Szabó Dezső Ady-cikkéről: uo. 396. 220. Gellért Három gráia c. verséről uo. 411. gráiák: a görög mitológiában Phorkys és Keto leányai. Egyetlen közös szemük van. 221. „...az életem is sietős lett" — idézet Ady Csak magamtól búcsúzom c. verséből A Baudelaire-idézet magyarul: „Halál ! vén kapitány ! horgonyt fel! itt az óra" (Az utazás. Tóth Árpád ford.) A Goethe idézet: „Fujj kürtödbe, öreg / csörömpöljön a vad szekér, / hadd hallja meg Orcus a jöttünk / és már a küszöbnél / örvendezve fogadjon a Gazda." (Az öreg Kronoszhoz. Szabó Lőrinc ford.) A költő, aki embertelenségének adta bizonyítékát, Erdélyi József. Az elsodort ország c. naplójegyzeteiben (Révai 1946.) ezt írja róla Fenyő (211.): „Az Egyedül vagyunkban Erdélyi József egy verse jelent meg, a tehetség elaljasulásának ijesztő példájaként. A költőnek lakást utaltak ki, kétszobás lakást egy bérház ötödik emeletén. Ezt énekli meg a költő olymódon, hogy ami piszkot fantáziája csak produkálni tud, azt arra a szerencsétlen zsidóra keni, akit az embersorból és ebből a lakásból kidobtak..." 222. ,, Fenyő cikke Lukácsról az Irodalmi Újság 1965. jún. 15-i számában jelent meg. Fenyő szóbeli közlése szerint az a magyar író, akit nem segített külföldre a náci időkben, Déry Tibor volt. 223. ,, „Az ember... nagyon adós a szeretettel" — idézet Ady Emlékezés egy nyár-éjszakára c. verséből. Schöpflin kritikája Cholnokyról a Nyugat, 1918. ápr. 16-i számában (I. 695.) jelent meg Cholnoky László novellái Bertalan éjszaka címmel. 224. ,, „irodalmi író" — Kosztolányiról mondta Ady „Négy fal között" 0. bírálatában 1907. jún. 1-én (AEÖPM VIII. 225.) 227. ,, Szomory franciául megjelent novelláskötete: Les grands et les petits moineaux. Paris, 1895. 228. ,, Fenyőnek időközben két unokája is született Amerikában: az egyik Ady, a másik Babits nevét kapta második keresztneveként. 229. ,, Kaffka Fenyőhöz írt levelei mind hazakerültek, sőt még idehaza is előkerült néhány. A két idézett Kaffka-levelet (mert nem ugyanazon egy levélről van szó) 1. kötetünkben 191. és 210. szám alatt. (1906. jan. 8. és 1909 vége). A postscriptum (utóirat) a 214. sz. levél szövegében található. Fenyő Kaffka-nekrológja a Nyugat, 1918. dec. 16-i számában (II. 773.) jelent meg. 230. ,, Fenyő cikke Schöpflinről az Esti Kurir, 1942. okt. 13-i számában jelent meg Schöpflin Aladár 70 éves címmel. Ebben Fenyő az Ady— Babits —Móricz korszak leghivatottabb kritikusának mondja Schöpflint, a Péterfy — Riedl-féle nemes kritikai hagyományok folytatójának. Többek közt így ír róla: „...az a szellemi