Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Levelek

Élőpatak, 1914. jún. 18. Mélyen tisztelt szerkesztő úr 1 ön oly kegyes volt és elrendelte,,Tálayfőhadnagy"c. novellám honoráriumának teljes kifizetését oldalanként 8 koronával. Én megjelentem a kiadóban, ott kijelentették, hogy ki fogják fizetni az összeget, jöjjek másfél óra múlva. Én erre azt mondtam, hogy nem érek rá, de itthagyom a címemet, küldjék utánam, amit meg is ígértek. Azóta majdnem három hét múlt el, írtam a kisasszonynak, kérve küldje el a hátralékos 47 koronát* — de nem tette. — Kérem Önt, legyen szíves ismételje meg rendelkezését, mert úgy látszik e nélkül nem kapom meg a pénzt. Egy kis nyelvészeti tanulmányt írok. „Feltaláltam" a szóanalysist egy egészen új és igen érdekes (ami fő: mindenkor használható és soha csütörtököt nem mondó) metódust, amellyel egész sorozatát a szavaknak analysáltam végig. Vájjon közölné-e a Nyugat? (8 9 oldal, sűrű szedéssel.) Szíves válaszát várja kész szolgája Csáth Géza * A novella 14 oldal = 112 korona, ebből előleg 65 korona, marad: 47 K. 140 [Székesfehérvár, 1917. március után] Igen tisztelt Szerkesztő Úr ! Nem mint író, hanem mint orvos fordulok önhöz. Nem mint szerkesztőhöz, hanem mint igazgatóhoz. Tiszteletteljes kérelmem a következő. A M.Á.V. gépgyár bogsánbányai telepén gyárorvost keresnek. Miután jelenleg katona vagyok és ez az állás felmentéssel jár, pályáztam. Az igazgatóval Faith udv. tan.-al is beszéltem, ő maga szólított fel, hogy pályázzam. (NB. én csak tudakozódtam.) Tehát ezek után már csak az kellene, hogy valaki egy pár ajánló szót mondjon rólam, persze olyasvalaki, mint ön, aki a szakmába tartozik s abban is vezető személyiség.