Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Levelek

óta annyi emberi nyomorúság próbált meg, hogy a vers megint utolsó órákra maradt. Nagyon szeretném, ha Osvát megcsinálná a neki említett sajtóhibák utólagos konstatálását. (Főképpen kettő: „most és félig-bor" helyett „must és félig-bor." Az „asz8zony-nemüknek tetője" helyett ,,asszonyneműeknek tetője", Többre nem emlékszem, mert nincs most nálam „Nyugat". Osvát tudja. Még a mai napon szeretnék két pársoros figyelőt ós disputát küldeni. De még jobban veled beszélni. Ez nagy, életbevágó, sürgős ügy. Jó és kegyes volnál, ha ma délután kettő és három között fölszólítanál telefonon (88 99) ölel híved Ady Endre 80. Ady Endre — Osvát Ernőnek [Budapest, 1912. febr. máj. vagy jún. szept.] Édes Ernőm, itt vagyok 2 1/2, kettő és fél verssel. Gyönyörűek, sőt inkább szenzációsak. Légy nyugodt, megírom, befejezem ma estig. Hasznos is volna. Légy kegyes, telefonálj a titkolt címre (88- 99) dél tájon. P. S. Bizonyisten, gyönyörű versek sorsáról van szó. Mindegy, ölel, szeret Adyd 81. Ady Endre — Osvát Ernőnek [Budapest, 1913. július eleje] Kedves Ernőm, ma reggel jöttem Grazból s délután már utaznom kell és jobb Érmindszentre. Régen nem láttalak s szép volna, ha megtehetnéd, fölkeresnél déli 1 órakor a Nyugati pályaudvar étkezőjében. Két óra 25-kor indul a vonatom. Fenyő is megígérte, hogy kijön, ölel szeretettel Ady