Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Levelek

[Érmindszent, 1909. szept. 24.] Kedves fiuk (azért megint fiuk, mert Osvátnak fáj) itt a versek. Sajnos, csak hat, tehát összesen kilenc. No majd kipótolom. Legalább csoda-szépek, ölel a viszontlátásra (talán vasárnap, ott lesztek-e délután a Brisztolban ? ) Adytok 49. Ady Endre a Nyugat szerkesztőségének IPárizs, 1909. dec. 27.] Kedves, jó barátaim, itt van a cikk-folytatás. Volna még sok-sok írnivalóm, de ha ti úgy döntetek, tegyétek alá, hogy: vége. Jobb szeretném, ha még jöhetne egy folytatás. A pénzt megkaptam. AVér és arany öt példányát is. Milyen kicsi komikus könyv lett belőle. Nem jól érzem magam Parisban, de egyelőre nem tudnám, hova menjek. A holnapi napon postára teszek még egy, legalább egy figyelőt. Ez biztos. Helyet kérek tartani. A hosszú vers — mint már otthon mondtam — csak a jövő számban jön. Ezúttal panaszlom el, hogy a hiányzó Nyugat-példányok másodszor se jöttek volt meg. Holott Szendrő úr az átadott jegyzet után másodszor is ünnepélyesen kijelentette; hogy elmentek. Majd következő, esetleg holnapi levelemben már megírom, mely példányok hiányoznak s kellenek. Fenyőt nagyon szépen kérem, hogy írjon, ő tud írni, nem mint Osvát. Írja meg, ha valami kívánsága van, ha írtak ellenem vagy mellettem valami tudnivalót. Szóval teljes gyámi szereppel és joggal kezeljen engemet. Mindnyájatokat ölel igaz szeretettel Adytok Hatványról nincs hír? A novellás könyvvel mi van? Fenyő írja meg a Radó Antalnak ígért levelet. Az Egyetértés egy versemet közölte régi, Kabosnak emlékül adott versem. A Népszavába [!]