Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Levelek

[Érmindszent, 1908. okt. 17.J Kedves, jó uram, sajnálom, hogy a verseim lekéstek. Osvát adta ezt a határ időt. Cikkem is volt készen, de csak másnap, s még jó, hogy övvel is nem torlasztottam le nem közölt kézirataim masszáját. A jövő számra megy novella és két cikk is. De nagyon kérem, hogy levonatban amint csak lehetséges, kaphassam meg a négy verset. Nincsenek meg másolatban s kötetemet rendezem, tehát kellenének. A Nyugat szerkesztőségét pedig nagyon szeretem s egyre jobban Adyja 19. Ady Endre Osvát Ernőnek, [Érmindszent, 1908. okt. 22.] Novella, esetleg cikk is hétfőn, esetleg már vasárnap ott lesz, nehogy megint elkéssek, ölel Ady Endre 20. Ady Endre Osvát Ernőnek [Érmindszent, 1908. HOT. 20.] Kedves Ernőm, itt van megint két vers, hogy versbélileg legalább meg legyen nyugtatva a lelkiismeretem. Most már ha kell, igazán írok mást is. Remélem sem Ignotus, sem Fenyő, sem te nem éreztek úgy irántam, mint Hatvány. Azt a szamár Uj Idők-cikket egy olyan privát levéllel kommentálta, hogy igazán most is remegek a meglepődéstől és dühtől. Talán elmondta nektek. Én válaszoltam neki, s most kíváncsi vagyok, érzi-e, hogy azt a levelet jóvá kell tennie? Én nem tudom, mit várnak tőlem a legjobb embereim is. Én legyek az Isten, a tökéletesség. Pénzem nincs, aludni nem tudok, ingerült, beteg vagyok. De még se vagyok talán haszontalan senki, akit lehet földhöz rugdosni s föl-