Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)
Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről
got, nevek is lettek említve, Ady nevetve legyintett kezével. „Hiába akarsz belőlem jó embert csinálni; mondtam már, hogy én rossz ember akarok lenni". Hát Elek Gellért szerint nem értette meg Adyt, de Gellért, ki ismeri az emberi szív rejtelmeit, megértette. Ady szerinte tudta azt, hogy a melegszívű jóakarók „mind tehetősek, jómódúak, gazdagok voltak, három millió nincstelen magyar paraszt kizsákmánvolói" semmi kétség, Ady csak ezekről beszélt cinikusan. Én ugyan egyetlen gazdag embert sem ismerek, kit Ady elmart volna maga mellől, de legalább egy féltucat nevet sorolhatnék fel, kiket Ady elmart, anélkül, hogy a telekkönyvben megkereste volna holdjaik vagy jobbágyaik számát. Betéve tudta, hogy egy rongyos garasuk sincs. Nagyon érdekelne, hogy Gellért ezt valóban hitte-e, vagy ilyen nyilatkozattal csak együttérzését kívánta kifejezni hárommilió nincstelen sorsával. Hát ez nagyon szép és meg is ér egy kis félremagyarázást. De ha ragaszkodik tétele igazságához, akkor kérdezze meg Adyt, ki A mentő glória című versében azt írja: „bántottam, kik védtek, szerettek". Egy árva szó sincs az illetők vagyonáról. Még egy pszichológiai csúcsteljesítmény. Megírja, hogy Babits Magyar költő kilencszáztizenkilencben című cikkében eredetileg azt írta magáról: „Nem politizált ő ! konzervatív volt,és nem változott; mikor a legelkeseredettebb verseit mondta a háború ellen: ugyanakkor nem Marxról, hanem Szent Ágostonról írt tanulmányt ..."összegyűjtött munkáiban ez a mondat már így hangzott: „s mikor a legelkeseredettebb verseit mondta a háború ellen, ugyanekkor ez a „forradalmár" talán Szent Ágostonról írt tanulmányt ..." Marx neve kimaradt, s ezt Gellért a maga befolyásának tulajdonítja. S most jön az én pszichológiai csúcsteljesítményem. Babits kihagyta, mert nem vélte helyesnek együtt említeni e két nevet. Megállapítja, hogy nem vagyok forradalmár, és e réven mint láttuk — ördögi machinációkat tulajdonít nekem. Kifogásolja, hogy Kaffka Margitról írtam, aki pedig vérbeli forradalmár volt. kifogásolja, hoL r y Milotaynak én válaszoltam, mert hogy ... Mindegy. Igaza van. De honnan tudja, hogy most a nyolcvanon túl nem vagyok-e forradalmár? Én sok minden ellen lázadoztam az életben és lázadozok ma is. csak éppen, hogy az én lázadozásomat nem lehet szinkronizálni Gellértével. Sajnálom,
