Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)
Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről
koncepció gyakorlati megvalósítása érdekében. így jött létre a Revíziós Liga, melynek munkájában szívesen vettem részt, s így vált kapcsolatunk mind szorosabbá, különösen a náciveszély éveiben, amikor Herczeg Ferenc ,,a sváb" igen határozottan állt szemben a kormány tengelypolitikajával. Irodalomról, irodalmi kérdésekről soha Herczeg Ferenccel nem beszéltünk; óvatosan kerültük ezt a témát, s mikor egy alkalommal vendégünk volt, elhozta ugyan önéletrajzi könyvét, de Riának dedikálva. Igaz a Rákóczi-korbeli ritka könyveit szívesen mutogatta, de ezzel és Mikes Kelemennel le is záródott a könyvek sora, mikről eszmét cserélhettünk. Halálának híre itt ért New Yorkban. Rádióelőadásomból, mit akkor tartottam, egy mondatot megismétlek. Aki író — mondottam — a múlt század végén, a század elején, Jókai és Mikszáth mellett magának helyet akart biztosítani a napon, annak kivételes tulajdonságokkal kellett bírnia. Herczeg Ferencben megvoltak ezek a tulajdonságok — íróiak és emberiek — , melyekkel elérte, hogy több évtizedes írói munkássága révén a magyar politikai élet vezető társadalmi osztálya a maga poéta laureatus-ának koszorúzta. ZSILINSZKY ENDRE RIEDL FRIGYES 1927 júniusában vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre vezércikket írt a Milotay István szerkesztette Magyarságban. A magyar Ady volt a cikk címe, és vezérmotívuma az volt, hogy ,,az Ady probléma túlnőtt a szorosan vett irodalom határsorompóin, s tetszik vagy nem tetszik: a magyar élet, a magyar bukás, a magyar jövő sorsproblémáinak eleven szimbólumává magasodott. Az ezernyi kérdésre, mely egyetlen hatalmas költői egyéniség fényfókuszába sűrítve, lelkiismeretünket égeti, nem adhatnak immár megnyugtató feleletet azok az irodalmi szekták, melyek dogmáik avult puskaporát két évtizede szünet nélkül ós minden komoly eredmény hiján szórják, szórogatják egymásra. Az Ady-kérdést 11 Vezér Erzsébet 161