Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)

Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről

ember, aki Magyarországon a nemzeti barbársággal szemben a magyar kultúrát jelenti. S ami Herczeg Ferencet illeti, e sorok írója korántsem látja olyan kétségbeesettnek az ő helyzetét, mint ahogy azt ő maga képzeli. Csak éppen, hogy igyekeznie kellene, megfeszítenie minden tehetségét, megemberelnie ma­gát. Eljöhet még a Mutamur korszaka, s akkor még Herczeg Ferenc is lehet valaki, anélkül, hogy egy atomnyit is leirigy­kedne a mások dicsőségéből. A szegény Beöthy Zsolton már úgysem lehet segíteni. Herczeg Ferenc válaszolt erre a disputámra Tisza István lapjában a Magyar Figyelőben, legalább olyan támadón, mint amilyen az én cikkem volt. Megpróbálom cikkének egyes pasz­szusait elmondani, már amennyire azokat visszaidézni tudom emlékezetemben. Fenyő Miksa bankfiú úgymond vala­melyik irodalmi kör vagy clan ágyrajárója, s most idézi disputám azt a kifejezését, hogy ez nem polémia, hanem rend­reutasítás. Aztán úgy valahogy folytatja: legyünk óvatosak az analfabétizmus elleni küzdelemben, mert akkor ilyen íráso­kat leszünk kénytelenek olvasni. S hogy ebből bizton közmon­dás lesz: „rendreutasította, mint Fenyő Miksa Beöthy Zsoltot". Mikor Herczeg írása megjelent, Rómában voltam. Ady Endre tartotta a jussát ahhoz, hogy ő válaszoljon. Válasza így szólt : Ne tessék bántani. Hadd kezdjem mindjárt magyarázattal a dolgot: mi irodalmilag, művészetileg nagyszerűen elpolgária­sodtunk, holott feudális, ostoba és koldus provincia vagyunk. Mindez megtörtént, nem itt kell és nem most kell kutatni az okokat, de van egy seregnyi revünk s ezek között a Tisza Herczegé. E nyomtatványnak csak a legelső számába néztem bele, s most a legutolsó számát voltam kénytelen észrevenni, mert az ürge is kártékony állat, s a lyukát nem szállítja he­lyünkbe. Tisza Herczeg revüje (legyenek a név-összekapcso­lással ízlésük szerint kielégítve) megvédi Beöthy Zsoltot tisztolt kollégám, a „magánhivatalnok" Fenyő Miksa ellen. Fenyő ki­bírja ezt, tudom, ha Beöthy Zsolt kissé lődörög is e védelemtől, melyet joggal várhatott volna el azon gyógyintézettől, mely okos orvost tart a szomorúan elaggultak rokonságának terhére. Dr. Fenyő Miksa maga is van olyan legény, hogy megfeleljen

Next

/
Thumbnails
Contents