Vezér Erzsébet szerk.: Feljegyzések és levelek a Nyugatról (Új Magyar Múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 10. Budapes, 1975)
Följegyzések a Nyugat folyóiratról és környékéről
nak bizonyult. Hatvány a Pesti Naplóban, mely az ő tulajdona volt, gondoskodott arról, hogy apja emberismeretét meg ne cáfolja. Többrendbeli támadásban lehetett részem; egyre emlékszek. Kritikát írtam Herczeg Ferenc regényéről, Az aranyhegedűről. Jó kritika volt. Hatvány bebizonyította a Pesti Naplóban, hogy rossz kritika, s hogy Herczeg regénye jó regény. Az emigrációban sem feledkezett meg rólam: bécsi lapokban állandóan megtisztelt támadásaival. Aztán, hogy múltak az évek, az évtizedek, s én már-már abban a megnyugtató hiszemben voltam, hogy az apai jóslás nem vált he, Laci megbocsátott, aminek őszintén örültem, amikor Lesznai Annától megkaptam Hatvány Lajos kétkötetes Ady munkáját s ennek 551. oldalán, ahol az Ady-hagyaték körüli harcról beszél, azt olvastam muszáj idéznem, mert másképp a dolog nemigen érthető meg ,,az Ady-jogok mind az enyémek Hatványé voltak. 1919 után az emigrációban, Bécsben egy alkalommal meglátogatott Fenyő Miksa, aki arra kért, hogy a jogokat adjam Csinszkának; én a szülőknek akartam ajándékozni. Végül, hosszú tárgyalás után Fenyő váltig erősítette, hogy Csinszka nagy nyomorban van levelet írtam Csinszkának, egyet Ady édesanyjának, melyben úgy rendelkeztem, hogy Ady édesanyja egyharmadot, Csinszka kétharmadot kapjon ajándékul az én tulajdonomban levő Ady-jogokból. így én lemondtam a jogok tulajdonáról, de hogy-hogy nem: az a levél, melyben Ady édesanyját értesítem, hogy a jogok egyharmadának tulajdonjogát reá ruházom, Fenyő kezén eltűnt; ti. ő hozta saját kezüleg a levelet Budapestre. Az történt ezután, hogy Csinszka az egész Ady-jogot magáénak tekintette, Ady édesanyjának semmit sem adott belőle ahogyan én azt kikötöttem. Az Ady-szülők j>ereltek, az egész ügy a perben derült ki; végül is — úgy emlékszem a bíróság az én vallomásom alapján a jogok egy hatodát ítélte a szülőknek." Szememet dörzsöltem. Mit is mond Hatvány ? „Fenyő kezén eltűnt ..." Az ördögbe ! Mikor megnősültem, az egyházi esküvő előtt gyónnom kellett. A derék városmajori plébános, lovag Kriegsau, felszólított, hogy modjam el részletesen bűneimet. „Én atyám mondottam , minden bűnt elkövettem, kivéve az öngyilkosság és a vérfertőzés bűnét." Lehet az, hogy mikor a sikkasztást sem vettem ki elkövetett bűneim közül,