Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Szili József: A művészeti visszatükrözés szerkezete Christopher Caudwell és Lukács György esztétikai rendszerében

vagy analógiákra visszavezető megállapítás, és azt állítja, hogy „elmélet? fejtegetéseiben még az idealizmus és a marxizmus között helyezkedett el". 3 Az utóbbi években már a marxista esztétika és irodalomelmélet körében is kezdtük mind komolyabban venni a marxista tudományosság folytonosságá­nak tényét, s ez szintén hozzájárult ahhoz, hogy Caudwell neve az ő munkál­kodására való hivatkozást igénylő összefüggésekben nem marad említetlenül. Sziklai László Az esztétikai viszony és a művészet keletkezése című tanulmányá­ban vitatkozik Caudwellnek a költészet eredetére vonatkozó feltevéseivel. 38 Szerdahelyi István Költészetesztétikája több helyen — általában az éles, már­már szarkasztikus bírálat hangján — utal Caudwellre. Noha részletkérdések­ben — például amikor arra tesz megjegyzést, hogy Caudwell fenntartás nélkül elutasította a szabadverset — igaza lehet, bírálatának egész iránya, amely odavezet, hogy „mélylélektani" jelzővel ellátva idézőjelben említi Caudwell „marxizmusát"* az én felfogásom szerint rendkívül problematikus. 39 Egy korábbi keletű, hasonló természetű költészetelméleti áttekintés, Ungvári Tamás Poétiká\a t ezzel szemben igenlőleg idézi Caudwellnek a költészetre, a költőre és a költészet születésére vonatkozó megjegyzéseit, egy sorban egyéb idevágó idézetekkel. 40 Szigeti József is elismeréssel említi. 41 Sajnos sem a Caudwellt fenntartással, sem az őt szimpátiával idéző szerzők nem törekedtek arra, hogy egész koncepcióját kritikailag feldolgozva szembe­sítsék a szakmai közvéleménnyel. Tamás Attila, aki költészetelméleti fejtege­téseiben szívesen merít Caudwell megállapításaiból és bensőségesen vitatkozik velük, utal egy ilyen lehetőségre, amikor a lukácsi esztétikát dogmává változ­tató tendenciákkal szemben ezt hangsúlyozza: „Amint a késői Lukács is ala­posabban kiérlelt, részletesebben kidolgozott művet alkotott az Esztétikai kultúránál és A lélek és a formáknál, ahhoz hasonlóan alkothatott volna súlyo­sabb művet Chr. Caudwell is az egyébként ugyancsak izgalmas Illúzió és valóságnál és a Further Studies in a Dying Culture-nal — ha hősi halált nem hal fiatalon." 42 A szembesítés azonban nemcsak ilyen feltevések alapján lehet­séges, s nem is csak Lukács György fiatalkori vagy a Caudwell működésével egyidőben írott műveivel. Lukács György az Illúzió és valóságról Lukács György A különösségben és Az esztétikum sajátosságában több ízben foglalkozik az Illúzió és valóság általa tévesnek tartott megállapításaival. Ezek a bírálatok általában túlzott szigorról és elég nagy fokú értetlenségről ta­núskodnak. Ahol szövegszerűen megragadható részekre utal, ott rendszerint egészen evidens, hogy félreértette Caudwell szövegét, máshol pedig az, hogy J EORI PETER: I. m. 59. Km TAMÁS (szerk.): Marxista leninista esztétika. Bp. 1973. 69 142. Caudwellről: 78-79. M SZERDAHELYI ISTVÁN: Költészetesztétika. Bp. 1972. 203. "UNOVÁRI TAMÁS: Poétika. Bp. 1967. 34., 53., 55. • SZIGETI JÓZSEF: Bevezetés a marxista leninista esztétikába. Bp. 1964 I köt. 209­210 "TAMÁH ATTILA: A költői műalkotás fő sajátságai. Bp. 1972. 239.

Next

/
Thumbnails
Contents