Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Eberhard Brüning: Az amerikai szocialista irodalom történetéhez

mértékben, de mindannyian kapcsolatot találtak a baloldallal; vagy nagyobb műveikben, vagy legalábbis lényeges mozzanatokban választ keresnek a kor feladta fő kérdésekre, éspedig humanista és haladó szellemű választ. írásaikat közzétették a forradalmi és marxista mozgalom oly folyóirataiban, mint a The Masses, a The Liberator, a The New Masses; írásaikkal ösztönzőleg hatottak a hazai és a világirodalomra. Ha nem is álltak mindannyian közvetlen kapcsolatban a haladó nemzetközi írószervezetekkel és az általuk rendezett kongresszusokkal, mégis észlelhető műveikben az a tematikai, világnézeti és művészeti-esztétikai hatás, amely ezekből áradt. A haladó nemzeti írószervezetek kialakulása és nemzetközi kapcsolataik kiterjedése mind az egyes írók, mind egyáltalán az egész irodalmi szféra számára új lehetőségeket teremtett, új problémákra helyezett hangsúlyokat. Mindennek hatása napjainkig megfigyelhető. E folyamat lényegében három fokozatban ment végbe: 1. 1929-ben megalakítják a New York-i John Reed Clubot, amely 1932-től nemzeti szervezetté válik; 2. a John Reed Clubok legjobb erőinek átvezetése 1935-ben a League of American Writersbe, és 3. a Liga 1937-ben történt újjászervezése és kiszélesítése.*

5 Minden egyes szakaszt valamely fontos tanácskozás, kongresszus kísért. A kezdeményezők és „aktívák" mindenkor a forradalmi munkásosztály világnézetének elkötelezett írók voltak. A proletár-forradalmi erők összefogásával kezdődött tehát a folyamat, kiterjeszkedett a baloldali polgári írókra, és beletorkollott egy népfrontjellegű széles mozgalomba. Az írószervezeteken keresztül ható proletár internacionalizmus kisugárzása új lehetőségeket nyitott az írók számára. A világirodalmi érvényű tematika megjelenése azt jelezte, hogy az általános törvényszerűségek áthatják a jövőben a nemzeti problematikát is. S az amerikai irodalomban a 30-as és a korai 40-es években éppen a nemzetközi érvényű nemzeti tematika oly fontos elemei kerültek előtérbe, mint a munkásság és a monopolburzsoázia osztálykonfliktusai, továbbá a háború, a fasizmus és a szovjetellenesség elleni küzdelem. Ez a nagy áramlat elsöpörte a regionalista-nacionalista szűkösséget, amely helyenként ,,Heimatkunst"-szerű jelenségekben vagy naturalista sekélyességben nyilatkozott meg; de ugyanakkor nem adott teret a kozmopolita Iátszattávlatosságnak és az áluniverzalitásnak sem, az „általános-emberi" absztrakciójának avagy az elmagányosodott polgári Én önszemléletének. A második világháború éveiben még egy sor olyan realista mű született, amely a 30-as évek kezdeményeihez kapcsolódott. A fegyverkezési profitoktól ** A League Constitutionról a 3. Amerikai írókongresszuson 1939. június 4-én elfogadott előterjesztésben ez olvasható: „Az Amerikai írók Ligája profitmentes szervezet, amelynek céljai: 1. Az írók összefogása az Egyesült Államok egészéből egy nemzeti kulturális szervezetben a békéért és demokráciáért a fasizmus és reakció ellen; 2. Azoknak a politikai és szociális intézményeknek a védelme, amelyek egészséges atmoszférát biztosítanak a kultúra fennmaradása érdekében; ragaszkodás a művelődés, gondolat és kifejezés szabadságának demokratikus jogaihoz; 3. Más irók érdeklődésének felébresztése a Liga programja iránt és különösen fiatalabb íróknak testvéri segítségnyújtás; 4. A munkásegyesületek, különösen a szabad foglalkozásúak és művészek szervezeteinek támogatása; 5. Támogatás és segítségnyújtás az Amerikai Szerzők Ligájának (Authors' League of America), mint olyan szervezetnek, amelyhez minden írónak csatlakoznia kellene; 6. A kultúra érdekében szövetség szorgalmazása az amerikai irók és a nemzet haladó erői között; 7. Minden antifasiszta szociális és intellektuális erő egysége elvének hangsúlyozása nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt; 8. Együttműködés más országok hasonló írószervezeteivei." The Bulletin of The League of American Writers. Congress Issue. L. a 27. sz. jegyzetben, 8.