Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Eberhard Brüning: Az amerikai szocialista irodalom történetéhez

irodalmi kérdésekre való orientálódás jellemezte, ellentétben a két megelőző kongresszussal.

52 Az 1941-es kongresszuson újjáválasztották a vezetőséget. A haladó gondolkodásáról közismert Dashiell Hammettet egyhangúlag a League of American Writers elnökévé választották. Donald Ogden Stewartot követte ezzel a vezető tisztségben, aki viszont alelnökként működött tovább, éppúgy mint John Howard Lawson, Meridel Le Sueur, Albert Maitz, Georges Seldes, Erskine Caldwell és Richard Wright. Theodor Dreisert díszelnökké választották, s egyúttal kitüntették a Randolph-Bourne-díjjal, a demokratikus kultúra és a béke érdekében kifejtett fáradozásaiért. A League of American Writers, amelynek 1941 végén több mint hétszáz tagja volt, 1942 őszén végül is feloszlatta önmagát. Bárhogy is alakult a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején a Liga története, nem hagyható figyelmen kívül, hogy egykori programja és az 1935-ös és 1937-es kongresszusok tematikája döntő hatást gyakoroltak az irodalmi folyamatok alakulására közel egy évtizeden át. Beteljesedett az, amiről Waldo Frank a szövetség első elnöke írt az 1935. évi tanácskozás összefoglaló kötetének előszavában: „Amerika alkotó szellemi erői jelen összejövetelének tulajdonképpeni hozadéka közvetett, de mégis döntő módon — az amerikai írók százainak műveiben fog lecsapódni, s ezáltal maradandó élményévé válik majd az amerikai népnek."

53 A dolgozó ember, a munkásosztály témává emelése, mégpedig nem mint újonnan felfedezett, szociológiailag érdekes rétegé, hanem a nemzet szempontjából esszenciális fontosságú, mert legerősebb és történetileg nézve a 41 Sokkal nagyobb mertékben, mint korábban, alkotáslélektani és esztétikai kérdések álltak a viták középpontjában. A 3. kongresszus problematikájához I. a liga elnöke által összeállított beszámolót: Fighting Words. Edited by Donald Ogden Stewart. New York, 1940.; a 4. kongresszushoz pedig a tanácskozás programmját: New Masses, 3. June 1941. továbbá SAMUEL SILLNES: Our Cultural Stakes. New Masses, 3. June 1941.; és The Intellectual Under Fire. New Masses, 24. June 1941. M WALDO FRANK: Foreword. American Writers Congress. L. a 38. sz. jegyzetet. - A Liga aktivitása igen széles körű volt. A kongresszusi meghívó utal az alábbiakra: „Sok híres írót mentett meg az életveszélytől Európában, segített mások menekülésében, élelmet és anyagiakat nyújtott az elszállításra várakozóknak. Irodalmi iskolákat szervezett Hollywoodban, New Yorkban és Monteagle-ben (Tennessee állam), ahol 2000 írás iránt kedvet érző gyakorolhatta magát az irodalmi műfajokban hivatásos írók felügyeletével. Három irókongresszust szervezett (1935, 1937, 1939). Több mint 100 nyilvános ülést tartott •rodalmi témákban. 25 000 dollárt gyűjtött Spanyolországnak nyújtandó orvosi segítségre. Négy országos hatósugarú rádióláncot szervezett. 35 000 dollárral segélyezett száműzött írókat (1939 41). Számtalan alkalommal tiltakozott antidemokratikus, diktatórikus, megtorló intézkedések ellen ebben az országban. Fenntartotta a The Clipper című havi folyóiratot. Kiadta a következő könyveket és pamfleteket: American Writers' Congress (Amerikai Irók Kongresszusa); The Writer in a Changing World (Az iró a változó világban); And Spain Sings (És Spanyolország énekel); We Hold These Truths (Ezek a mi igazságaink); In Defense of Peace (A béke védelmében); Fighting Words (Harcoló szavak); Anti-War Bibliography (Háborúellenes bibliográfia); The Real Fifth Column (Az igazi ötödik hadoszlop); Writers Teach Writing (írók írni tanítanak); We Must Save Them All (Mindannyiunkat meg kell mentenünk), valamint 25 évkönyvet tagjai számára. A külföldi irók ún. ..speaking tours" szervezete munkája is figyelemreméltó; többek közt az alábbi irók tartoztak hozzá: Friedrich Wolf, F. C. Weiskopf, Alex Wedding, Oustav Regler és Ludwig Renn.