Illés László - József Farkas szerk.: „Vár egy új világ" (Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből 4. Budapest, 1975)

Eberhard Brüning: Az amerikai szocialista irodalom történetéhez

sorssal. Az első mártírja itt a kommunista forradalomnak mindenesetre John Reed volt, példáját később ezrek követték." 21 Szimbolikus értelme van tehát annak a ténynek, hogy Amerika első író­és művészeti szövetsége az ő nevét vette fel, így alakult meg a John Reed Club. 1929 októberében még csupán New York-i szervezetnek számított, de hamarosan országos szövetséggé vált, s ilyen minőségében is konstruáló­dott az 1932 májusában tartott konferencián, ahol már tizenegy John Reed Club vett részt, több mint nyolcszáz író és művész képviseletében. A Club központi lapja a New Masses volt, amely tulajdonképpen az új szervezet bábája szerepét is betöltötte, s kiadói és munkatársi gárdájával a szervezet aktív magját is képezte. A központi lapon kívül gyors egymásutánban még vagy fél tucat helyi sajtóterméke jelent meg a Clubnak. Az Egyesült Államok John Reed Clubjai két nagy szervezeti háttérrel rendelkeztek, részben az ame­rikai munkásosztály kulturális nemzeti szervezete, a Workers Cultural Fede­ration, másrészt a Forradalmi írók Nemzetközi Szövetsége támogatták a mozgalmat. Persze nem a Club volt az első kísérlet arra, hogy szervezetten összefogják az amerikai munkásírókat és művészeket, de a John Reed Club mégis egy egészen új minőséget jelent. A többé-kevésbé rövid életű korábbi egyesületek rendszerint a munkástömegektől elszigetelve léteztek, nem volt valóságos kapcsolatuk az ország kulturális élete fő sodrával, s többnyire csupán a ,,foreign-born workers" különböző ethnikai csoportjaira korláto­zódtak. Ezzel szemben a John Reed Club a forradalmi és haladó szellemű írók világméretű kapcsolatkeresésének nagy folyamatába illeszkedett be. Meg­érett az idő arra, hogy ne csupán csak a tiltakozás hangozzék fel, hanem egye­süljenek mindazok, akiknek művészi szava egy új társadalmi korszak üzenetét hozza. A Szovjetunióban felnőtt egy sor író, s megszülettek azok a művek, amelyek híven ábrázolták a valóságos szocializmus viszonyait; számos kapi­talista országban pedig létrejöttek, esetenként komoly szerephez jutva a nem­zeti irodalmon belül, a proletár-forradalmi irodalom első hadállásai. Nemcsak a munkásosztály élcsapatához szorosan tartozó íróknál, hanem a következe­tesen gondolkodó polgári-liberális íróknál is egyre mélyebb nyomot hagynak a politikai tudatosodás és elkötelezettség, abban a mértékben is, ahogy a kapitalizmus elmélyülő általános válsága feléleszti a háborús fenyegetést (különösen a Szovjetunió ellen), valamint a fasizmust és a fajüldöző politikát. Döntő lökést adott mindehhez éppen az Egyesült Államokban az 1929—33-as gazdasági világválság, a reá következő depresszió, a mély társadalmi megráz­kódtatások, a tömeges munkanélküliség korábban nem ismert ijesztő méretei, valamint a fokozatosan erősödő munkásmozgalom. A John Reed Clubok megerősödéséhez és a szervezeti továbbfejlődéshez nagymértékben hozzájárult a proletár és forradalmi írók második (harkovi) konferenciája 1930-ban, amelyen a fentebb említett amerikai delegáció is részt vett. Ez a konferencia fontos csomópontot képez a szocialista világ­irodalom fejlődésében, s elősegítette, hogy a legtöbb országban paralel módon folytatott viták letisztuljanak és a problémák a megoldáshoz közeledjenek. 11 ALBERT R. WILLIAMS: Biographie John Reeds. JOHV REED: Zehn Tage, die die Welt erschütterten. Uo. 516.

Next

/
Thumbnails
Contents